Kötelező „szülőtartás” Kínában

Az ázsiai társadalmakra általában a nagycsaládos modell a jellemző. Több generáció is együtt él a nagycsaládban, így az idősek ellátása biztosított. Csakhogy Kínában már évtizedek óta az „egyke” rendszer működik. Vagyis a népszaporulat megfékezése érdekében egy házaspárnak csak egy gyereke lehetett. Ennek következtében viszont alapvetően megváltozott a lakosság korösszetétele. És még drámaibb lesz a helyzet néhány évtized múlva, amikor a hatvan felettiek száma eléri a 400 milliót. Ennyi idős ember ellátásáról az állam képtelen gondoskodni, ezért született meg az új törvény, amely kötelezővé teszi az idősekről való gondoskodást. Vagy anyagi úton, vagy oly módon, hogy a munkavállaló otthon marad és szüleit gondozza. A kínai nyugdíjrendszer még gyerekcipőben jár, és nincsenek meg a források ahhoz, hogy a következő években, évtizedekben nyugállományba vonulók olyan juttatásban részesüljenek, amilyenből úgy-ahogy meg tudnak élni. Ez az új törvény tehát drámai módon tükrözi azt a hatalmas demográfiai kihívást, amellyel Kínának a következő évtizedekben szembe kell néznie. Tehát az elöregedés nemcsak a nyugati társadalmak problémája. Ráadásul a gazdag, és sűrűn szőtt szociális hálóval rendelkező nyugati országokban megvannak azok a struktúrák és pénzügyi mechanizmusok, amelyekkel az idősek ellátása biztosítható. Kínában viszont nincs ilyen rendszer, ezért kell törvénnyel kötelezni az aktív lakosságot az idős szülők eltartására. (RFI)