A PwC nemzetközi gazdasági konzultációs iroda most közzétett elemzése szerint a fordulat azzal magyarázható, hogy az euró válsága miatt az európai cégek engedékenyebbek lettek, és ma a kínai tőke olyan területeken is pozíciókat szerezhet, amelyek régen el voltak zárva előle. Csak néhány példa: a kínai állami beruházási alap 7 százalékos részesedést szerzett az Eutelsat műholdas telekommunikációs cégben és 8,7 százalékost a Thames Water brit vízszolgáltatóban. A China Three Gorges állami nagyvállalat pedig 21 százalékban lett az Energia de Portugal tulajdonosa. A kínai cégek 32 nagyberuházást „eszközöltek” Európában, miközben az öreg kontinens cégei csak 26-ot Kínában. Kína 32 milliárd eurót fektetett be Európában, miközben az EU tagok csak 7 milliárdot Kínában. Köztük tavaly Franciaország volt az első, míg a kínai tőkét „befogadó” európai államok sorrendje: Németország, Nagy Britannia, Franciaország. A kínai kereskedelmi minisztérium adatai szerint a tendencia idén is folytatódik. Ez év első kilenc hónapjában az EU tagállamok kínai beruházásainak összértéke 6,3 százalékkal csökkent az előző év hasonló időszakához képest. (AFP, Le Monde)
Fordulat az EU és Kína gazdasági kapcsolataiban
Kína, Belgium, Brüsszel – Tavaly Kína európai beruházásai, értékben és a projektek számában is felülmúlták az uniós tagállamok kínai befektetéseit.
(Visited 1 times, 1 visits today)