A visszásságokat a japán kormány által kiküldött vizsgáló bizottság tárta fel. Kiderült egyebek között, hogy a helyreállítási alapból finanszírozták az új okinavai autópálya építését is, holott ezt nem akadályozta a katasztrófa. Aztán hatalmas pénzeket költöttek az alapból a legmagasabb japán építmény reklámozására. De „bálnatudományi” kutatásra is futotta az újjáépítési alapból. Vagyis a nemzetközi egyezmények által tiltott bálnavadászatra, amit Japánban tudományos célú tevékenységnek próbálnak beállítani. Viszont közben például Rikuzentakata tengerparti kisvárosban egyetlen ház sem épült újjá, holott a házak fele pusztult el a cunamiban. Noda kormányfőnek önkritikát kellett gyakorolnia. És nem először, hiszen ez már a sokadik olyan vizsgálat, amely azt jelzi, hogy a hatóságok rengeteg hibát követtek el a katasztrófák előtt, alatt és után is. És itt vélhetően nemcsak hibáról, hanem tudatos pénzlenyúlásról is szó van…(BBC)
„Eltérített” segélyalapok Japánban
Japán, Tokió – Túlságosan nagyvonalúan költötték el Japánban a természeti katasztrófák utáni helyreállításra szánt pénzeket. A 150 milliárd dolláros alapból, olyan projekteket is finanszíroztak, amelyek semmilyen kapcsolatban nem álltak a földrengés és a cunami következményeivel.
(Visited 1 times, 1 visits today)