Vietnámban rendkívül nagy presztízse van a magyar irodalomnak. A szocializmus diákcseréi nem múltak el nyomtalanul, a volt diákok nosztalgiával emlékeznek a Magyarországon töltött évekre. A háború idején sok katona az Egri csillagokból merített erőt. Azóta lefordították többek között Kertész Imre, Márai Sándor, Fekete István egyes műveit. Sajnos mi ugyanezt nem mondhatjuk e magunkról: nem sokat tudunk a vietnámi nép világáról. Most azonban megkaptuk a lehetőséget: 20 év elteltével ismét megjelent egy vietnámi könyv magyarul. A fordító, Giap Van Chung már számos könyvet fordított magyarról vietnámira. Most nehezebb feladatott vállalt: anyanyelvéről magyarra fordított le novellákat. A kötet a vietnámi irodalomról mutat be keresztmetszetet a magyar olvasóknak. A háborús történetek, a háborút követő időszak novellái mellett mai pályakezdő írók műveit is tartalmazza.
A kötet szerkesztői, Giap Van Chung és Falusi Márton elmondása szerint a címválasztás oka, hogy bármennyire szeretnének a vietnámiak eltekinteni a háború emlékeitől, része az ország múltjának. A ’nyugdíjba megy’ kifejezés arra is utal, hogy frissebb, a háborút követő írások olvashatók a könyvben. Chung reméli, hogy úttörő lépés a vietnámi könyv fordítása. Vietnámban a magyar irodalomnak óriási presztízse van: magyarról vietnámira a 60-as 70-es években sok könyvet fordítottak. Egri csillagok első kiadása 35 000 példányban jelent meg, mégis hetek alatt elkapkodták. A rendkívüli érdeklődés miatt azóta további 7 kiadás jelent meg. Amikor Közép-Vietnámnál kegyetlen harcok folytak, sok katona olvasta a heroikus hangvételű könyvet, melyből bátorságot, emberséget merítettek. A könyvek szinte elkoptak a lövészárkokban, miközben kézről-kézre jártak. Vietnámi mű ellenben 20 éve nem jelent meg magyar nyelven.
Chung már 5-6 könyvet lefordított magyarról vietnámira. Vietnámiról magyarra fordítani azonban nagyon embert próbáló feladat, annak ellenére, hogy folyékonyan beszél magyarul. A Kék asszony c. novellába kezdett először. Magyar barátai dicsérték munkáját, csupán néhány helyen kellett javítaniuk a szöveget. Ettől felbátorodott, és lelkesen folytatta a fordítást.
Chung a Műszaki Egyetemet végezte el Magyarországon, hosszú ideig élt hazánkban. Az egyetemi évek során a magyar barátai szerették meg vele a magyar irodalmat. Petőfi, József Attila, Szabó Lőrinc ragadta először magával. Bár a szakmájában dolgozott több évig, de nem halt ki benne az irodalom iránt érzett szerelem. 1988-ban költözött vissza hazánkba. Az első évek megélhetési küzdelmei után 2006-ban kezdett újra foglalkozni az irodalommal. Márai A gyertyák csonkig égnek című felejthetetlen művét fordította le először. Ennek sikerén felbuzdulva 7-8 év alatt több mint tíz könyvet fordított vietnámira, többek között Kertész Imre, Márai Sándor, Fekete István műveit. Nemrég jelent meg a Vuk kétnyelvű kiadása, melynek nagy sikere volt, olvasókörökön olvasták fel, a vietnámi tévé is kétszer bemutatta, mint a hónap legjobb gyermekkönyvét. Márai Egy polgár vallomásai című könyvének fordítása a Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron is megjelent, sőt, jelölték az év fordítói munkájára.
Chung elmondta, hogy „A tábornok nyugdíjba megy című novellagyűjteményben női és férfi szerzők közel fele-fele arányban olvashatók. A kötet egyik újdonsága, hogy a vietnámi háborút nem az amerikai szemszögből látjuk, hanem a helyiek történeteiből ismerjük meg. A novellák hangütésükben, szemléletükben a középutat képviselik, nem akarnak heroizálni, sem deheroizálni. Általában jellemző a vietnámi háborúról szóló történetekre, hogy vagy hőst csinálnak a szereplőkből, vagy földhözragadt, csupán materiális lénynek tekintik az embert. A tábornok nyugdíjba megy című kötet novelláinak szereplői esendő emberek, akik választás elé kerülnek, és vagy jó vagy rossz döntést hoznak, de képesek az erkölcsi fejlődésre. Olvasható a kötetben három-négy háborús história, néhány háborút követő novella, továbbá mai történetek.
Vietnámot sokan kicsinyített Kínának tekintik. Pedig nem az. Az ezer éves kínai uralom ellenére megtartotta a nyelvét. Ez a legfontosabb: egy nemzet addig él, amíg él a nyelve. A vietnámiak ezer év elnyomás alatt sem veszítették el az identitásukat. 1976 után Vietnámban politikai, ideológiai nyitás zajlott. Ma már lehet bírálni a piacgazdaságot. Az író nem enged a hatalomnak. Akár elnyomják, akár nem, ki meri mondani a gondolatait. Régen gyakran előfordult, hogy bezúzták a könyveit, manapság az internet terjedésével ezt már nem lehet megcsinálni. Az elmúlt évtizedekben nagyon sokat változott a vietnámi emberek gondolkodásmódja. Ezt a kötetet olvasni kell. Segít egy kicsit közvetlenebbül megismerni a vietnámi emberek életének mindennapjait, a kultúra több szegletét.”
A mű tartalmával összhangban a könyvbemutató is különleges volt: a Zsigmond Király Főiskolán október 18-án tartott bemutatón a nézők megismerték az alkotókat, magyarul és eredeti nyelven hallottak részleteket egy novellából, sőt meghallgatták az eredeti vietnámi egyhúros hangszeren játszott zenét Ngo Duy Ty, illetve a világörökség részét képező vietnámi dalt Ngoc Nga jóvoltából, majd ínycsiklandó vietnámi ételeket fogyaszthattak Nguyen Thanh Hai jóvoltából. A Magyar-Vietnámi Baráti Társaság a szervezéssel és frissítőkkel támogatta a rendezvényt, dr. Botz László, és helyettese ,Szatmári Péter, a Magyar-Vietnámi Baráti Társaság vezetői a Magyar Ázsia Társaság (ASHU) tagjai is. Mindkét szervezetben lelkesen igyekeznek hidat építeni Magyarország és Vietnám, illetve Ázsia között. Az írószövetséget Szentmártoni János képviselte.
A novelláskötet megvásárolható az Írók boltjában, illetve 20% kedvezménnyel a Magyar Napló Kiadónál.