A március 30-án zajlott török önkormányzati választásoknak óriási tétje volt, Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök ugyanis nem sokkal a választások előtt kijelentette: ha a kormányzó párt, vagyis az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nem arat győzelmet, hajlandó távozni a politikából. Ha viszont győznek, akkor a török társadalomnak fel kell készülnie az eljövendő “számonkérésre” és “gülenmentesítésre.
Azonban a számtalan botrány dacára, amiből bizony nagyon sok akadt, mint a lehallgatási, korrupciós, Szíria megtámadásának terve, a közösségi oldalak betiltása stb., az AKP tarolt a választásokon. A szavazatok csaknem 45,6 százalékát gyűjtötte be. Az ellenzéki Köztársaság Néppárt (CHP) a voksok 29 százalékával a második helyen végzett, a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) pártja pedig közel 15 százaléknyi voksot szerzett.
A kurdok pártja, vagyis hivatalos nevén a Béke és Demokrácia Párt (BDP), csak a szavazatok 3,5 százalékát kapta meg. Az AKP győzelmet aratott a kulcsfontosságú török nagyvárosokban, mint Isztambul, Ankara és Bursa. Ellenben az Égei-tenger melletti nagyobb települések a török ellenzéki pártok (CHP,MHP) kezére kerültek, mint például Izmir vagy Mersin.
Azonban Erdogan most igencsak a háttérbe szorult és hallgatag lett. Legutoljára akkor szólalt fel, amikor Moszul városában az Iszlám Állam Irakban és Levantéban (ISIL) nevű terrorszervezet elrabolta a török konzult és további 47 török állampolgárt. Azóta viszont nagy a csend. Erdogan, meglepő módon, még csak a saját kampányában sem használja fel ezt a témát, ugyanúgy ahogy már Szíriáról sincs nagyon szó a török politikában. Pedig korábban a török elit, ahol lehetett szidta, kritizálta és démonizálta Bassár el-Aszad szíriai államfőt. Az AKP még hivatalosan be sem jelentette kit indít az elnöki posztért, ám az kétségtelen, hogy Erdogannak régóta célja ennek a tisztségnek a megszerzése. Abdullah Gül már kijelentette, hogy nem szándékozik részt venni az augusztus 10-i elnökválasztáson, ezzel is növelve Erdogan esélyeit.
Erdogan ugyanis nem akar semmiféle botrányt, épp így is elég a volt neki a Soma melletti bányarobbanás, nem akarja megkockáztatni, hogy elveszítse a választásokat. Elsősorban nem a saját ambíciói és karrierje miatt: az ellenzék szerint annyi korrupciós anyagot halmoztak fel a török miniszterelnökkel szemben, hogyha elveszíti a választásokat, akkor teljesen padlóra kerül és véget ér a politikai karrierje. Ezzel pedig elveszíti a mentelmi jogát és dacára az “igazságszolgáltatási tisztogatásoknak” könnyen bíróság elé kerülhet.
Mindeközben az ellenzék is szervezkedik. Vasárnap a Köztársasági Néppárt (CHP) és a Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közös jelöltet indított a török államfői székért: Ekmeleddin Ihsanoglut, tekintélyes muszlim diplomatát. Ihsanoglu korábban az 57 iszlám államot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezetének (OIC) főtitkára volt kilenc éven át, erről a pozícióról tavaly decemberben lemondott. Elemzők szerint a 70 éves mérsékelt politikus megválasztására nem túl nagy az esély, személye ugyanis meglehetősen ismeretlen a lakosság körében. Egy nemrégiben készített közvélemény-kutatás adatai szerint Erdogan mintegy 20 százalékponttal vezet legfőbb vetélytársai előtt.