Meglepő látogatás: Kína nemzetbiztonsági főnöke Afganisztánban!

Kína, Afganisztán – 46 éve nem járt magas rangú kínai vezető Afganisztánban. Csou Jung kang/Zhou Yong kang/ ” a stratégiai együttműködésről ” tárgyalt Karzai afgán elnökkel Kabulban. Az afgán államfő júniusban Pekingben járt.

  Mindössze négy órán keresztül tartózkodott Kína nemzetbiztonsági főnöke Afganisztán földjén. Látogatását az Új Kina hírügynökség nevezte meglepőnek. Biztonsági okokból nem jelentették be előre, hogy Csou Jung kang Szingapúrból nem egyenesen Türkmenisztánba repül, hanem rövid időre megáll Kabulban is.
  Csou Jung kang a legfelső kínai vezetés tagja, szakterülete a nemzetbiztonság. Ebben a minőségben például ő a felelős a terrorizmus ellenes harcért is. Kina és Afganisztán határán az iszlamista terrorizmus olykor megélénkül. Nehéz erről pontos képet alkotni, mert a kínai hatóságok szemében az iszlám vallású ujgurok minden megmozdulása ” terrorizmusnak ” számít. A határtartományban állandó a nyugtalanság, mert a kisebbségbe került iszlám vallású ujgur őslakosság viszonya a kínai bevándorló többséggel meglehetősen felemás. A kínaiak jelentik a modernizációt, a helyi lakosság viszont hagyományos kultúráját félti tőlük.
  Csou Jung kang egyébként már nem sokáig lesz Kína nemzetbiztonsági főnöke. Az őszi pártkongresszuson minden bizonnyal nyugdíjba vonul. Utóda az a Po Hszi laj lett volna, aki időközben megbukott. Nyáron hírek terjedtek el arról Pekingben, hogy Csou Jung kang nem törődött bele védencének bukásába és puccsot próbált szervezni a Tiltott Városban. Az akció nem sikerült, Po Hszi laj házi őrizetbe került, nejét halálra ítélték. Csou Jung kang hatalma csökkent: a karhatalom és a kormányőrség irányítását kivették a kezéből.
  Ettől függetlenül négyórás afganisztáni villámlátogatása történelmi fordulópont a két szomszédos ország kapcsolataiban. Legutoljára 46 évvel ezelőtt Liu Sao csi köztársasági elnök járt Kabulban. Kína számára fontos a kabuli rezsim stabilitása, mert ha Afganisztán újra az iszlamista terrorizmus központja lenne, akkor ez hatással lenne Kína több mint 50 millió muzulmán polgárára is.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez