Japánban közvetlen fenyegetésnek tartják Észak-Korea katonai programját. Japán részt vesz azokon a hatoldalú tárgyalásokon, melyeket a koreai problémák megoldásának szentelnek, de jelenleg ezek a megbeszélések is holtponton vannak.
Közben Kínába érkezett Észak-Korea második legfontosabb embere, az elhunyt diktátor, Kim Dzsong Il sógora. Szakértők szerint ő irányítja a majdnem mindenható titkosszolgálatot és a diplomáciát is, hiszen a vezér, Kim Dzsong un csak decemberben került hatalomra Észak-Koreában.
A vezér nagynénjének férje állítólag a reformista frakció vezetője az észak-koreai vezetésén belül. Ez a csoport csökkenteni szeretné a hadsereg befolyását, és több pénzt kíván fordítani a gazdaság fejlesztésére. Legutóbb a nagy árvizek megmutatták Észak-Koreában, hogy az állam képtelen megvédeni polgárait a természeti katasztrófák következményeitől, és kénytelen segítséget kérni az ENSZ-től és a Vöröskereszt-től. Az Egyesült Államok korábban jelentős élelmiszersegélyt ígért Észak-Koreának, ha az leállítja nukleáris és rakétaprogramját. Minthogy Kim Ír Szen elnök századik születésnapján Észak-Koreában sikertelen rakétakísérletet hajtottak végre áprilisban, így az amerikai segélyszállítmányból nem lett semmi. Ennek következtében milliók éheznek a 24 milliós Észak-Koreában.