„Harmadik típusú találkozás” Mianmarban

De most találkoztak először azt követelően, hogy Aung San Suu Kyi-t beválasztották a parlamentbe Mianmarban.
  A Nobel békedíjas ellenzéki vezér korábban elhanyagolta a nemzetiségi kérdést, de első parlamenti beszédében már velük foglalkozott. A hatvanmilliós ország lakosságának körülbelül az egyharmada valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik. Velük a kormány tárgyal és fegyverszünetet kötött a milíciákkal, akik az etnikai lázadások élén álltak.
  Ám ennek ellenére folytatódnak a konfliktusok: például Kacsin államban, a kínai határ közelében továbbra is harcok folynak annak ellenére, hogy fegyverszünet van érvényben. Más a helyzet a vallási kisebbségekkel. A muzulmánok, akiket még a brit gyarmatosítók telepítettek be az országba, ma sem számítanak teljes jogú polgárnak, és nem ismerik el őket önálló nemzetiségnek.
   Rakhine államban, ahol körülbelül 800 ezer muzulmán él, rendszeresek a zavargások. Legutóbb a buddhista többség és a muzulmán kisebbség szabályos utcai harcot vívott, és több mint nyolcvan ember meghalt. Ezt követően kormánycsapatok érkeztek a helyszínre, és ezek a csapatok brutálisan léptek fel a muzulmán kisebbséggel szemben. Emiatt az ENSZ is kifejezte aggodalmát.
   Most a mianmari elnök és Aung San Suu Kyi találkozóján részt vett a vasútügyi miniszter is. Hazájában ő kezeli a nemzetiségi konfliktusokat. A találkozóról nem adtak ki hivatalos jelentést ,de a szakértők úgy vélik, hogy a civilbe öltözött katonai elit éppúgy, mint az ellenzék vezére felmérte, hogy a nemzetiségi helyzet robbanással fenyegethet, ha a jövőben sem respektálják a kisebbségek jogait Mianmarban,az egykori Burmában.