A nagy kormányos, aki 1949 és 76 között irányította Kínát, maga alapította a Kínai Ifjúsági lapot Csou En laj kormányfővel együtt, mint az ifjú kommunisták újságját. Így különösen kínos, hogy ott találnak párhuzamot Mao és Hitler között…
A kialakuló vitában egyébként két határozott álláspont rajzolódik ki. Az egyik igazat ad a kérdezőnek és nem érti, hogy a dél-francia városban miért is kellett szobrot állítani Mao elnöknek 2012-ben. Felidézik, hogy Mao elnök idején tömeges volt a terror és az áldozatok száma meghaladta a 10 milliót.
A másik oldal viszont arról elmélkedik, hogy Mao elnök idején nagyobb volt a társadalmi egyenlőség és könnyebb volt eljutni a döntéshozókhoz. Ez utóbbi állítást azzal támasztják alá, hogy a Nagy Kulturális Forradalom idején tacepaokat lehetett kirakni a faliújságra, és ebben a nép is elmondhatta a véleményét. Ma viszont…
Kínában Mao halála után kultuszát megszüntették, de tiszteletét nem. A Kínai Kommunista Párt továbbra is azt a vezetőt tiszteli benne, aki több évtizedes polgárháború után győzelemre vezette a kommunistákat és megalapította a Népköztársaságot. Ami utána történt, arról az utód, Teng Hsziao Ping azt mondta, hogy az 70%-ban jó volt és 30%-ban rossz. Minthogy nem részletezte, hogy pontosan mire is gondol, így Mao elnök hívei és ellenfelei egyaránt úgy érezhették, hogy Teng fején találta a szeget. De túl sok Mao szobrot azóta nem emeltek Kínában …
(Visited 1 times, 1 visits today)