Az egész azzal kezdődött, hogy a Bloomberg amerikai médiaügynökség újságírói kinyomozták, hogy Kína leendő első embere egyáltalán nem szegény ember: Hszi Csin ping vagyonát 376 millió dollárra becsülték. Közölték, hogy ennek 18 %-a egy olyan cégbe van befektetve, amely ritka földfémeket termel ki és ad el. A cikk közlését követően a Bloomberg ügynökséget kitiltották a kínai világhálóról.
De szorgos kínai ” magánnyomozók ” kiderítették, hogy nem Hszi Csin ping az egyetlen pekingi vezető, aki érdekelt a ritka földfémek területén. Csakhogy felmerül a kérdés: amikor a mindenható Politikai Bizottság arról dönt, hogy korlátozzák a ritka földfémek exportját, akkor kinek az érdekét követi? Az országét vagy pedig a vezetők magáncégeinek érdekét? A kérdésre természetesen nincs válasz, pedig a döntő fontosságú őszi pártkongresszus előtt sokan várnának valamit…
A pekingi hatalom különben offenzívát indított e téren: egy eddig ismeretlen kínai újságíró arról érdeklődött egy napilap internetes oldalán, hogy mennyi az Egyesült Államok kínai származású pekingi nagykövetének magánvagyona? Pechére másnap megjött a válasz a nagykövetségről: konzervatív becslés szerint 2,4 millió dollár…
Azonnal megindultak a gúnyos kommentek: egy amerikai nagykövet magánvagyona nem titok, akkor a mi vezetőink vagyona miért az? A Beijing Daily, amely a városi pártbizottság lapja, azonnal megszüntette a kommentárok közlését, amelyek kínos összehasonlításra adtak okot az USA és Kína között …
(Visited 1 times, 1 visits today)