A Qianhai szabad átváltási zóna a Hongkonghoz közel eső Shenzhen városában létesült majd. A választás nem véletlen. Sőt szimbolikus. Itt indultak el ugyanis 30 éve azok a gazdasági reformok, amelyek Kína viharos modernizálását eredményezték. A kínai tőkepiacok várják a külföldi befektetőket, mondta a pekingi vezetés egyik gazdasági illetékese. És a kormány igyekszik, ha csak kicsi lépésekkel is, de vonzóvá tenni a kínai piacot a külföldi tőkének. Nemrég 0,5 százalékról egy százalékra emelték a jüan lebegtetési sávját, ezzel is közelítve a kínai nemzeti valutát a globális piaci értékeléshez. Kína arra törekszik, hogy a jüan, ha nem is holnap, de pár év múlva, ugyanolyan nemzetközi fizető- és tartalék eszköz legyen, mint amilyen most a dollár vagy az euró. Az új pénzügyi zóna megteremtéséhez persze nemcsak politikai szándék, hanem intézményi infrastruktúra, vagyis temérdek új épület, egy valóságos új városrész létrehozása is kell. A nagy munkálatok jövőre kezdődnek és a kínai vezetés reményei szerint, nyolc éven belül épül ki az az új gazdasági zóna, amelynek kulcsszerepe lesz a jüan nemzetközi valutává történő avanzsálása terén. (BBC)
Kína kísérleti zónát létesít, ahol a jüan szabadon lesz váltható
Kína, Peking – Szakértők szerint ez újabb lépés afelé, hogy a kínai pénz globális nemzetközi fizetőeszközzé váljon.
(Visited 1 times, 1 visits today)