2006-ban a Tata Motors engedélyt kapott Nyugat-Bengál szövetségi állam akkori kormányától, hogy autógyárat építsen Kalkutta környékén. De ehhez ki kellett sajátítani jelentős területeket, ahol a helyiek mezőgazdasági termelést folytattak. Ők a föld ellenében pénzt kaptak, de ezt a megoldást nem fogadták el és folyamatos volt a tiltakozás. Időközben felépült az üzem, ahol a Tata új olcsó népautóját, a Nanót kezdték gyártani. De 2008-ban a cégvezetés úgy döntött: inkább bezárja az üzemet és egy újat létesít Gujarat államban, olyan heves volt a Kalkutta környékiek tiltakozó mozgalma. 2011-ben új kormány került Nyugat-Bengál élére és a kabinet elkezdte visszaadni az eredeti tulajdonosoknak a Tata Művekhez került földeket. Ezt a döntést a cég megtámadta a helyi bíróságon, de az a nyugat-bengáli kormánynak adott igazat. A Tata Művek fellebbezett a legfelsőbb bíróságon és ez a testület a nagy iparvállalat javára változtatta meg az ítéletet. Így most Nyugat-Bengál kormánya kényes helyzetbe került, hiszen le kell állítania a földek visszaadását, ami nem népszerű döntés. Indiában az ipari célokra kisajátított földek körül gyakoriak a viták. Nemcsak jogi, hanem politikai szinten is, hiszen a kisajátítások kárvallottjai általában nagyon szegény emberek, akiknek egyetlen megélhetési forrásuk a termőföld. (BBC)