Pár hete már sokan felkapták a fejüket, amikor bejelentették: Kína jüanban fog fizetni Iránnak a nyersolajért. Ez a megoldás persze részben az amerikai szankciós nyomás eredménye, de egyben a jüan „tekintélyének” növekedését is jelzi. Kína már régóta arra törekszik, ha nemzeti valutája nemzetközileg elismert és elfogadott fizetőeszközzé lépjen elő. A mostani japán-kínai megállapodás a tokiói és a sanghaji tőzsdei ügyleteket érinti. Eddig egy bonyolult szisztémában kellett dollárra átszámolni a jen, illetve jüan összegeket és az üzlet végül dollárban köttetett. De június elsejétől búcsút mondanak a dollárnak. A szakértők szerint ez egy kicsi, de nem lényegtelen lépés a kínai-japán-dél-koreai szabadkereskedelmi övezet létrehozása felé is. Erről az elvi megállapodás már megszületett, a konkrét tárgyalások most kezdődnek. De Kína számára még fontosabb a sanghaji tőzsde fellendítése. A hivatalos kínai pártlap nemrég azt írta: tegyük a sanghaji tőzsdét a jüan világközpontjává. Eddig azonban kevés külföldi befektető merészkedett a sanghaji tőzsdére. Pedig Kínának nagyon nagy szüksége lenne a privát külföldi beruházókra is, hogy élénküljön a belső piac és újabb forrásokat találjanak a növekedéshez a tengerentúli exportpiacok szűkülésének ellensúlyozására. (RFI)
(Visited 1 times, 1 visits today)