A szigetvita csillapítását célzó megbeszélések szinte egy időben kezdődtek az „Ujgur Világkongresszus” ülésével, amelynek idén Tokió ad otthont. Kínában jelentős ujgur kisebbség él, és a viszony nem éppen felhőtlen a pekingi hatalmi központ és a Xinjiang tartománybeli és ott őshonos, muzulmán ujgurok között. Ők azt mondják: autonómiát szeretnének, amely etnikai, vallási és kulturális identitásukon alapul. Kína ezt szeparatizmusnak tartja és az ujgur szervezeteket az Al-Kaidához is kötődő terrorista csoportokként kezeli. Japán viszont azért vállalkozott az ujgur világkonferencia megrendezésére, hogy demonstrálja elkötelezettségét az emberi és kisebbségi jogok védelmében. De ennek vélhetően az az ára, hogy a kínai-japán szigetvita békés rendezésére létrehozott vegyes bizottság első ülése eredménytelen lesz. A Senkaku- szigetek jelenleg japán fennhatóság alatt állnak, de Kína is a saját területének tekinti, a kínaiul „Diaoyu” nevet viselő szigetcsoportot. Kína nemcsak Japánnal, hanem még öt másik szomszédjával áll területi vitában, és ezekben is szigetekről vagy lakatlan homokzátonyokról van szó. Fontos szempont a nemzeti presztízs védelme, de még ennél is jelentősebb, hogy a vitatott vizek és az alattuk lévő tengerfenék vagy halban gazdagok , vagy kőolajat és földgázt ígérő, még kiaknázatlan lelőhelyek. Tehát ezeknek a disputáknak komoly gazdasági tétjük is van.(BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)