Az áremelkedés és a gazdasági növekedés is lassuló tendenciát mutat Kínában

Minden relatív. Az idei első negyedévben a kínai gazdaság 8,1 százalékkal nőtt. Európában ilyen mutatóról csak álmodni lehet. De Kínában a 8,1 százalék aggodalmat váltott ki, mert a tavalyi év ugyanezen időszakában még 9,7 százalékos volt a növekedés. Az ipari termelés idén 9,3 százalékkal nőtt, de ez három év óta a legszerényebb bővülési tempói. Kínában nagy figyelem kíséri a fogyasztói árak alakulását is. Ez ugyanis a társadalmi-politikai kérdés. Az utóbbi egy évben 7 százalékkal emelkedtek az árak és elsősorban az élelmiszerekért, illetve a fűtőanyagért kellett többet fizetni. Ez sok száz millió embernek okoz hétköznapi megélhetési gondokat. Szakértők szerint a 7 százalékos áremelkedés még épphogy tolerálható, ha ennél gyorsabban nőnek az árak akár zavargások is kitörhetnek. Némi megnyugvást jelenthet a vezetésnek, hogy áprilisban, márciushoz képest 0, 1 százalékkal csökkent a fogyasztói árszint. Ez politikai szempontból jó hír, főként hogy a szakértők szerint a csökkenés folytatódni fog. Ebből viszont az is következik, hogy a belső piaci kereslet is szűkül. Holott a kínai vezetés abban is reménykedett, hogy a belső kereslet lehet a növekedés új motorja egy olyan időszakban, amikor a hagyományos nagy külső felvevő piacok kereslete vagy szűkül vagy csak kis mértékben nő. Mindebből látható, hogy Kínában is sok egymásnak ellentmondó szempont és tendencia között kell megtalálni a kényes gazdasági egyensúlyt. (RFI)