A helyi lakosság is részesülni akar az olajgazdagságból Nyugat-Burmában

Mianmar, az egykori Burma – Shwe Gaz- ez a nagy terv neve, 29 milliárd dollárt jelent, igaz, hogy harminc év alatt. A helyi lakosság mindenesetre ebből szeretne részesülni, miközben a kormány kiadja a koncessziókat a nagy külföldi társaságoknak.
Kínaiak, malájok, dél-koreaiak, franciák már mind ott vannak az olaj és gázmezőkön.”Mi 300 éve termeljük ki az olajat a családi gazdaságunkban!”- mondja büszkén egy helyi lakos Shweri Chai szigetén, a bengáli öbölben.
A családi olajgazdaság 35 liter olajat termel ki naponta. A vörös színű olaj kétszáz méter melyből jön a felszínre. Minden árammal működik! Nagy szó ez Mianmarban, az egykori Burmában, ahol óriási hiány van elektromos energiából.
Az ország viszont nagyon gazdag olajban és földgázban. Kína két nagy vezetéket is épít Mianmar nyugati részén. Az egyik olajat, a másik földgázt szállít. A célpont Kína illetve Afrika. Az üzlet nagy, részt is vesz benne az állami cég, a Mianmar Oil and Gas.
De mit kapunk mi?- tudakolják a helyiek. Külföldi nem kormányzati szervezetek felvállalták az ügyet és a mianmari kormányhoz fordultak. Válasz egyelőre nincs. Közben a helyi olajgazdaság furcsa cselt alkalmaz. Zárják be a családi olajkutakat. Ha ugyanis jön egy külföldi érdeklődő, akkor vígan mondhatják: volt itt olaj, de már nincs! Aztán ha a nagy cégek emberei dolguk végezetlen elmennek, szépen újrakezdik az olajkitermelést. Ez a nagy terv, de persze csak abban az esetben, ha Mianmar kormánya nemet mondott és a helyi lakosság nem kap semmit a nagy olajmannából, a 29 milliárd dollárból Nyugat-Burmában.

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez