A parlamenti ellenzék ugyan lemondásra szólította fel a kormányfőt, de ezt Gilani mosolyogva visszautasította. Hónapokig zajlott ez a folytatásos politikai regény. Gilanit a legfelsőbb bíróság korábban arra kötelezte, hogy indítson vizsgálatot, korrupció gyanúja miatt Zardari államfő ellen. De a kormányfő ezt megtagadta, mondván: az alkotmány teljes immunitást biztosít a mindenkori államfőnek. A legfelső bírói testület ezért kötelezettségszegésért Gilani ellen indított eljárást, amely csütörtökön ért véget. A bíróság elmarasztalta Gilanit, de csupán jelképes szabadságvesztésre ítélte, amely addig a néhány percig volt érvényben, amíg a tanácsvezető bíró felolvasta az ítéletet. Ezután Gilani kormányfő szabad emberként távozott. És politikai győztesként is, hiszen a bíróság nem kötelezte lemondásra, és a parlamenti többség mögötte áll. Egyébként az egész jogi hercehurca mögött politikai konfliktus áll. A hadsereg és az ellenzéki konzervatív muzulmán pártok túlságosan Amerika-barátnak tekintik a kabinetet és az államfőt, Zardari elnököt is. Sokak szerint a katonák és az ellenzéki vezetők vették rá a legfelsőbb bíróságot a kormányfő elleni eljárásra. De a főbírák érzékelték, hogy közben némileg a kormány javára változtak a belpolitikai erőviszonyok és a külpolitikai háttér is. Ezért hozta ezt a „bűnös is meg ártatlan is” ítéletet és ezzel „visszarúgta a labdát a politika térfelére”. (BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)