Ekkor 24 pakisztáni katona halt meg, mert az amerikai helikopterek tévedésből egy pakisztáni állásra tüzeltek. Washington sajnálatát fejezte ki, de a formális bocsánatkéréstől elzárkózott. Márpedig Pakisztán ezt követeli. Csak ez esetben nyílnak meg az Afganisztánba Pakisztánon át vezető szárazföldi útvonalak, amelyeket a „baráti tűz”-re reagálva lezártak. Most csak légi úton lehet szállítani az utánpótlást az Afganisztánban lévő NATO erőknek és ez sokkal költségesebb. Marc Grossman, a térség amerikai specialistája hosszú, diszkrét tárgyalásokat folytatott a pakisztáni kormány képviselőivel. De a múlt hét végén dolga végezetlenül távozott. Az utak továbbra is zárva, igaz Amerika is felfüggesztette a Pakisztánnak szánt katonai segélyeket. Washington azt állítja, hogy részben Pakisztánt is felelősség terheli saját katonái haláláért. Egyrészt nem adták meg pontosan a pakisztáni katonák tartózkodási helyét. Másrészt, és ez a fontosabb, az egész amerikai támadás a Hakkani nevű tálib hálózat ellen indult. Az amerikai hírszerzés szerint a Hakkani műve volt az áprilisi, Kabul elleni támadássorozat is. A Hakkani harcosainak legfontosabb bázisai Pakisztánban vannak és az Egyesült Államok azt gyanítja, hogy a pakisztáni hadsereg vezetésében egyesek „fedezik” ezt a tálib csoportot. Elvben Pakisztán is hivatalos a májusban, Chicagóban rendezendő NATO csúcsra, de azon se csodálkozna senki, ha végül távol maradna, vagy csak nagyon alacsony szinten képviseltetné magát. (Le Monde, AP)