Karzai elnök az erő pozíciójában érzi magát. Vagy legalábbis ezt a benyomást igyekszik kelteni. A hét elején keményen bírálta a NATO-t és különösen az amerikai felderítést, merthogy nem jelezte előre a tálibok kabuli támadássorozatát. Aztán alig huszonnégy órával később nyomatékosan felszólította az Egyesült Államokat, hogy minimum kétmilliárd dolláros évi segélyben részesítse Afganisztánt a harcoló csapatok kivonása után. Hosszútávra egy un. stratégiai partneri egyezmény van készülőben az USA és Afganisztán között. Ennek lényege, hogy a harcoló csapatok távozása után is maradnának amerikai szakértők, kiképzők és nyilván, diszkréten álcázva, különleges kommandós alakulatok is Afganisztánban, „sose lehet tudni” alapon. Karzai rezsimjének csak hathatós, további amerikai támogatással van esélye az életben maradásra. És ez persze, legalábbis most még, amerikai érdek is, ezért követelőzik az afgán elnök. Azt már elérte, hogy hamarosan afgán parancsnokság alá kerül a bagrami börtön, ahol sok tálib fogoly van és ahol az ominózus Korán égetés volt. A stratégiai együttműködés másik feltétele az éjszakai amerikai kommandó akciók leállítása, illetve afgán irányítás alá vonása volt. Karzai ehhez is megkapta az amerikai jóváhagyást. Most tehát már csak az évi kétmilliárdos anyagi támogatást szeretné írásban látni, mégpedig a májusi NATO csúcs előtt. A szövetség chicagói csúcstalálkozóján fogalmazzák meg majd hivatalosan a NATO 2014 utánra szóló Afganisztán stratégiáját. (AFP)
(Visited 1 times, 1 visits today)