Yiwu, a „nagykerváros”

A birodalomegyesítő Qin-dinasztia idején, Kr.e. 222 körül alapított Yiwu városa a kínai kereskedelem szívcentruma. Amíg a szem ellát, egybefüggő piac, hatalmas folyosórendszer plázaszerű bejáratokkal fogadja ez ideérkezőt, ahol a megkötött üzletek nagy tételekről szólnak hiszen a boltok többsége a gyárak termékeit nagyban árusítják – alkudni kötelező, a megkötött „díl” (deal) pedig mindkét félnek garantáltan jó lehet. Próbálkozásunk arra vonatkozóan, hogy két plüss pandával térjünk haza mindezek fényében érthető módon fulladt kudarcba, viszont sikerült jó áron négy Csendes-óceán központú világtérképet vásárolnunk.

 

 Yiwu-ban egy szokványos hétköznapon délutánra pörög fel az élet, egyre többen érkeznek a végeláthatatlan épületsorokat, üzleteket járni. Maga a komplexum valójában egy Budapest nagyságú várost tesz ki, sőt, folyamatos bővítik, építik bolt- és csarnokhálózatát (Jinhuába visszaindulva pedig alaposan szemügyre tudtuk venni a főút egyik oldalán lepucolt újabb építési területet, melyen gyors saccolás szerint további sok tíz magyarországi plázaméretű épület kerül majd felhúzásra). A Sanghajtól 300 kilométerre található település összesen kétmilliós lakosával az egyik legvibrálóbb hely a tartományban, és más kontinenseken is mérhető vonzerejét mi sem mutatja jobban, mint a nemrég megépített repülőtere, ahol könnyedén szállhatnak le többek között az egyre nagyobb számú arab és közel-keleti kereskedőcsoportok, üzletemberek. Az évente nagyjából három milliárd pár zoknit (főként amerikai piacokra) gyártó, ezáltal „zoknivárosként” is elhíresült Yiwu helyi kínai közössége természetesen mindenkivel szívesen köt üzletet: legyen a partner afrikai, európai, vagy éppen közel-keleti ország szülötte.

 A kormányzat hosszú távon tervező stratégiája Yiwu fejlesztését is jól láttatja az ideérkezőkkel: tovább kell erősíteni pozícióját, kiterjeszteni kapacitásait, lehetőséget kínálva a világ különböző térségeiből érdeklődő üzletfeleknek a bemutatkozásra, jelenlétre és a kölcsönös haszonnal kecsegtető üzletek megkötésére. Többórás sétánk egyik célja az afrikai pavilon megtalálása volt, ahol sikerült több mini interjúban szenegáli, etióp és szudáni boltosokat megszólaltatni a komplexumban való jelenlétükről, és általában az általuk látott lehetőségekről. Mindannyian arról számoltak be, hogy a nagyjából egy éve megnyitott üzleteikkel hosszú távon terveznek, még ugyan döcögősen mennek az üzletkötések, de bíznak a sikerben. Az ébenfából készült tárgyakon túl a fa alapanyag behozatalával foglalkozó, vagy például a drágakövekkel való kereskedésben utazó vállalkozások jövedelmezőnek bizonyulnak. A boltokba aztán az afrikai ébenfából készült Buddha- vagy éppen Konfuciusz-szobrok, továbbá például a tanzanitból készített ékszerek nagy többsége yiwui üzletkötés eredményeként jutnak el a nagyközönség elé. Az előre látható hatalmas kereskedési kedv kapcsán egy kérdés azért nyitva marad: valóban változik-e a minőség(biztosítás), és évente növekvő számban kerülnek jobb minőségű áruk piacra, avagy marad a sok esetben kacatszerű, lemásolt áru, mely képes kielégíteni a tömegek igényét…

_MG_5383_533x355

A fotókat Nyitrai Miklós készítette

tmogatk

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez