Veszélyeztetett helyként vált a világörökség részévé az UNESCO illetékes bizottságának dohai ülésén a palesztin falu, Battir. Valójában az ottani tájképet vették fel a rangos listára. A megművelt völgyeket jellegzetes kőteraszaikkal, olajfáikkal és szőlőtőkéikkel. Meg ősi öntözőrendszerükkel. Az ilyen hegyi vidékeken évszázadok óta a föld alatti vízkészleteket használják a növények életben tartására: az öntözőárkokba vezetik a vizet, és csatornák hálóján viszik el a közösség minden egyes tagjához.
Szóval ezt a festői tájegységet az utolsó pillanatban jelölték. Azért, mert Izrael a 2003-ban építeni kezdett ciszjordániai biztonsági falat Battirnál most húzná fel. A palesztinok szerint egyébként nem is annyira a védelmet szolgálná vele, mint inkább az ő megfosztásukat azoktól a területektől, amelyeken önálló államukat hoznák létre.
Az UNESCO-nak benyújtott sürgősségi kérelem a Reuters szerint új stratégiát vázol fel. A palesztin vezetők az ENSZ szervezeteihez való csatlakozással próbálják előrevinni az önálló palesztin állam ügyét. Az UNESCO nyilatkozata nem nevezi néven Izraelt, csak azt állítja, hogy “a táj sebezhetővé vált a társadalmi-kulturális és geopolitikai átalakulások hatására”. A fal elválasztaná a földet a művelőitől, visszafordíthatatlan károkat okozna a festői kőteraszokban.
Katarban pénteken 11 támogató és három ellenszavazattal, hét tartózkodás mellett vált Battir és környéke a világörökség részévé. Rula Maayah palesztin idegenforgalmi és műemlékvédelmi miniszter szerint a döntés garantálja a falu nemzetközi védelmét, nem hagyja, hogy “a megszálló izraeli hatóságok kárt tegyenek benne”.
Nem Battir az első palesztin tétel a világörökségi listán: Jézus betlehemi szülőhelye is rajta van. Akárcsak Jeruzsálem régi városfala. Azé a városé, amelyet az izraeliek a fővárosuknak tartanak és a palesztinok a fővárosuknak akarnak.