Indul a Nagy Fal projekt

Magyarország, Kína – Izgalmas kínai utazásra invitáljuk az AsiaPORT olvasóit. Nyugodtan kijelenthetem, ilyenre még nem volt példa. Nálunk. Két fiatal magyar kutató, Dr. Tarrósy István, PhD és Vörös Zoltán, PhD-hallgató vállalta, hogy portálunkon teszi közzé az április 1-jén induló kínai tanulmányútjáról szóló blogját. Indulásnak egy kis kedvcsináló.

 

Kína ma egyértelműen a transznacionális világ egyik mérvadó és annak folyamatait, átalakulásait meghatározó hatalmi szereplője, pólusa. E kijelentés akkor feltétlenül igaz, ha Kína közvetlen geopolitikai környezetét vizsgáljuk, és egyre inkább állja meg a helyét, ha a globális politika és a világgazdaság oldaláról közelítünk. Kína külpolitikája és külkapcsolati stratégiája Magyarország számára is tartogat lehetőségeket – ennek jobb és részletesebb ismerete, de általában a kínai külpolitikai gondolkodás alaposabb értelmezése szinte elengedhetetlen a világ bármely állama számára, így tehát hazánknak is nemzetgazdasági érdeke a Kínáról alkotott helyes és reális kép, a vele való együttműködések ösztönzése, bővítése.

Mi magunk évek óta vizsgáljuk Kína terebélyesedő szerepvállalását a változó globális kontextusokban. Az egyes régiókra, aktorokra lebontható kínai stratégiák közül kitüntetetten a sino-afrikai kapcsolatrendszerre fókuszálót térképeztük fel, és számos terepkutatással megtámogatva folyamatosan írjuk le egyes dimenzióit (magyar és angol nyelvű publikációkban egyaránt – e dokumentum egyik fejezeteként válogatott bibliográfiánkat is bemutatjuk).

 A 2012 áprilisára tervezett kutatóúttal elsődleges célkitűzésünk, hogy kínai kutatókkal, szakértőkkel, hivatalnokokkal beszélgetéseket folytassunk, továbbá első kézből gyűjthessünk be anyagokat, valamint olyan hosszú távon értelmezhető együttműködéseket építsünk ki, melyek segítségével további szakmai-tudományos, illetve tudományos-ismeretterjesztő írásokat, publikációkat készíthessünk el az ázsiai óriás külpolitikájáról. Kitüntetett fontossággal bír, hogy e terepmunka kínáljon lehetőséget annyi forrás összegyűjtésére, mely egyrészt egy PhD-disszertáció (Vörös Zoltán esetében), másrészt egy habilitációs monográfia (Tarrósy István esetében) empirikus megtámogatásához elengedhetetlen.

 

Azáltal pedig, hogy Baranya megye és Zheijiang tartomány között hivatalos kapcsolat létezik, valamint a Pécsi Tudományegyetem Afrika Kutatóközpontja és a Jinhuában működő Zheijiang Normal University Afrika Tanulmányok Intézete ugyanazon (nemrégiben létrehozott) nemzetközi tudományos hálózat tagja, valóban lehetőség kínálkozik a hosszú távú kapcsolatápolásra, -fejlesztésre. Számos egyéb kimeneti pont jelenhet meg tehát ezen első út eredményeként.

Dr. Tarrósy István, PhD és Vörös Zoltán, PhD-hallgató

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez