Az ifjú feleség egy darabig szép szóval kérlelte férjét: építsen vízöblítéses WC-t közös otthonukba, ahol júniustól már hárman lesznek. De miután a férj erre nem volt hajlandó, otthagyta és közölte: csak akkor költözik vissza, ha lesz rendes toalett. A bátor kiállás hatott és a férj teljesítette a követelést. A történetnek gyorsan híre ment. Indiában nemrég tették közzé azt a felmérést, amelyből kiderült, hogy a háztartások több mint fele nem rendelkezik vízöblítéses WC-vel. Miközben 62 százalékukban van telefon. Indiában összességében több a mobil készülék, mint a vízöblítéses illemhely. A jelentés bőséges tálalást kapott a világsajtóban is, nem épp a legkedvezőbb képet sugallva Indiáról. De lett pozitív hatása is. A Sulabh International nevű, nem kormányzati pénzből működő társadalmi szervezet felismerte Anita Narre tettének pedagógiai értékét. A bátor fiatalasszonyt 10 ezer dollárral jutalmazta. Az ünnepélyes átadáson már a kormány is képviseltette magát és a csekket maga a fejlesztési miniszter adta át. A sajtó beszámolók szerint azóta mindenki építkezik Madhya Pradesh állam Ratampur nevű falujában és több tucat vízöblítéses toalett készült el. A példa nagy publicitást kap a sajtóban abban a reményben, hogy sokan követik. Anita első gyermeke júniusban egy olyan házban kezdheti életét, amely legalább a legelemibb egészségügyi normáknak megfelel. (BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)