De mégsem ő az igazi célpont. Gilani leemelése a pakisztáni belpolitikai sakktábláról ugyanis csak az első lépés lenne – az államfő elmozdítása az igazi cél. És a legfelsőbb bíróság sem főszereplő, hanem csak postás szerepet tölt be. A Zardari elnök ellen indított akciót valójában a hadsereg és a titkosszolgálat vezényli. Zardari a néhai Benazir Bhuttó férjeként mintegy megörökölte a pakisztáni Néppárt vezetői posztját és a választások megnyerése után államfő lett belőle. De hamar kiderült, hogy az Amerika- barát államfő és az iszlám szélsőségesekkel szimpatizáló katonai vezetés együttélése lehetetlen. Ezért a katonák inspirálására a legfelsőbb bíróság érvénytelenített egy korábbi amnesztiát, amely Zardarit is mentesítette a korrupciós vádak alól. A bírói testület a kormányfőt bízta meg a büntető eljárás kezdeményezésével. De Gilani úgy vélte: erre nincs módja, az ő alkotmányértelmezése szerint az államfő teljes immunitást élvez. Ez ügyben hónapok óta a tart a kötélhúzás, amely február 13-án a miniszterelnökkel szembeni vádemelésben kulminálódhat. Gilani félreállítását, esetleges elítélését Zardari elnök sem élné túl politikai értelemben és lemondásra kényszerülne. Ezzel megnyílna az út a konzervatív ellenzék hatalomra kerülése előtt. Az iszlám pártok és a hadsereg egyaránt szívesen látná a tálibok hatalomra kerülését Afganisztánban és a pakisztáni titkos szolgálat ezért meg is tesz mindent. Vagyis a látszólag belpolitikai motivációjú hatalmi harc valójában egy szélesebb nemzetközi játszma egyik mellék hadszíntere. A fő front Afganisztán, ahol a NATO 2014-es távozása után, döntő mértékben növekedhet Pakisztán befolyása. (BBC)