Kína úgy véli, nem volt kellőképpen kidolgozott, kiegyensúlyozott és nem tükrözte az összes tag véleményét az a határozattervezet, amely Szíria kapcsán került a Biztonsági Tanács elé. Oroszország és Kína nemmel szavazott, vagyis mindkét hatalom élt vétójogával. A kínai külügyi szóvivő szerint felelőtlenség előre állást foglalni egy még el sem kezdődött párbeszédről és nem segíti elő a megoldást a fenyegetőzés, amikor kontaktusra, tárgyalásra lenne szükség a konfliktusban érdekelt felek között. A kínai szóvivő ugyanakkor visszautasította, hogy a pekingi kormány Asszad elnök mellett áll. Nem vagyunk senki ellen vagy mellett, konstruktív megoldást keresünk – mondta. A nemzetközi visszhangok túlnyomó többsége szerint azonban a szokásos kínai alapelv érvényesült: Peking nemet mond minden humanitárius indokú külső beavatkozásra az állami szuverenitás mindenhatósága nevében. Kína attól tart, hogy pl. a tibeti helyzet elmérgesedése kapcsán egyesek Kínával szemben is szankciókat szorgalmaznak majd, tehát igyekszik megakadályozni minden olyan akciót, amire később, mint precedensre, hivatkozni lehet. Egyszer tett kivételt, de már azt is megbánta. Kína távol maradt a szavazástól, amikor az ENSZ felhatalmazta a nemzetközi közösséget a líbiai civilek megvédésére, a repülési tilalmi zóna megteremtésére. Kína értékelése szerint a NATO később túllépte felhatalmazását és beavatkozott líbiai belső küzdelembe.(AP)
(Visited 1 times, 1 visits today)