E kényszerű „fegyvernyugvást” az a politikai feszültség okozta, amely a novemberi kínos incidens után alakult ki az amerikai-pakisztáni viszonyban. Ekkor amerikai helikopterek tévedésből egy pakisztáni állásra tüzeltek és huszonnégy katonát megöltek. A drónokkal végrehajtott támadásokat hivatalosan soha nem ismeri el az Egyesült Államok. Ezzel ugyanis azt is beismerné, hogy megsérti Pakisztán légterét, tehát szuverenitását. Az iszlamabadi kormány pedig csak akkor „veszi észre” a robot repülőket, ha a támadásnak civil áldozatai is vannak. Ha a rakéták célba találnak, tehát tálib vezetőket vagy Al-Kaida parancsnokokat ölnek meg, pakisztáni részről nincs kommentár. Merthogy az iszlám szélsőségesek nemcsak az afganisztáni harcok háttérbázisaként használják a pakisztáni törzsi területeket. Számukra célpont az iszlamabadi kormány is, amelyet szintén szeretnének megdönteni. Tehát az amerikai-pakisztáni kettős játék folytatódik: a nyilvánosság előtt még tart a „haragszom rád”, nemrég Pakisztán nem volt hajlandó fogadni az amerikai kormány dél-ázsiai főmegbízottját, de közben hallgatólagosan tudomásul veszi, hogy az amerikai drónokról pakisztáni területre mért csapások a saját biztonsági érdekeit is szolgálják.(BBC)
(Visited 1 times, 1 visits today)