A kínai tiltakozásnak akkor adott hangot a pekingi külügyminisztérium szóvivője, amikor Ven Csi-pao miniszterelnök épp Szaúd-Arábiában tárgyalt. Az Egyesült Államok egyébként három nemzetközi vállalatot sújt szankciókkal. A hatalmas kínai olajcéget, a Csuhaj Csenrongot azért büntetik, mert finomított olajat ad el Iránnak. Ven Csi-pao kormányfő egyébként mostani látogatásán egyezményt írt alá egy közös szaúdi-kínai olajfinomító megépítéséről a Vörös-tenger menti Yanbu városában.
Kína első számú olajszállítója Szauúd-Arábia. A sivatagi királyságot Angola követi, míg Irán a harmadik a Kínába exportáló olajtermelők rangsorában. Iránnak viszont nagyon kicsi a saját finomító kapacitása, ezért a feldolgozott olajat kénytelen külföldről, pl Kínából is importálni. Az amerikaiak az Irán ellen hozott szankciókat úgy értelmezik, hogy azok Iránnak szállító cégeket is érinthetnek. Ezért korlátozza most az amerikai törvényhozás a kínai nagyvállalatot az Egyesült Államokbeli üzleti tevékenységében. A szankciós politika és az azt övező diplomáciai tevékenység nem ellentmondásmentes. Mert Kína két nagy szállítója, Szaúd-Arábia és Irán a síita- szunnita szembenállás miatt igencsak rossz viszonyban van. Kína viszont mindkettővel igyekszik közös nyelvet találni, hiszen érdekei ezt diktálják. Ezen túl Kína általában nem híve semmilyen szankciónak, amit egy ország belső ügyeibe való beavatkozásként lehet értelmezni. Ugyanakkor Kína sem lelkesedik az iráni atomprogramért. Viszont Peking azt mondja, hogy inkább tárgyalni kellene, és a szankciókat elutasítja, főleg hogy azok még kínai vállalatokat is érinthetnek. (BBC)