A pakisztáni legfelső bíróság döntése alapján alakult egy ugyancsak bírókból álló testület, amelynek azt kell kiderítenie, hogy az alkotmány szellemében ténykedik-e a kormány és az államfő. Ez a vizsgálat, amely valójában a pakisztáni belpolitikai háború része, több fronton is zajlik. Az első: a korrupciós ügyek utóélete. Szinte nincs olyan politikus Pakisztánban, aki ellen ne indult volna eljárás korrupció vádjával. Sőt sokan már a börtönt is megjárták. Közéjük tartozik Zardari jelenlegi elnök, de 2007-ben meggyilkolt felesége, Benazir Bhuttó is eltöltött néhány évet a rács mögött. Persze az ítéleteket gyakran követte a parlament amnesztiája. A legutóbbit, amelyet 2009-ben hirdettek ki, a Legfelső Bíróság alkotmányellenesnek ítélte és megsemmisítette. De ez csak elvi döntés volt, a konkrét megvalósítás a végrehajtó hatalomra várna. A különleges bizottság szerint azonban ezt a feladatát a kormány „elszabotálja”. Minapi állásfoglalásában a testület azt mondja, hogy a pakisztáni kormányfő nem az alkotmány szellemében cselekszik, és ezzel megszegi esküjét. Ebből következően a legfelső bíróság akár el is mozdíthatná. De zajlik egy másik vizsgálat is, amelynek célkeresztjében megint csak a kormány, de még inkább maga Zardari államfő áll. Ez a híres „memogate” kapcsán zajlik. Zardari államfőt a hadsereg azzal gyanúsítja, hogy az Egyesült Államoktól kért segítséget a vezérkar szerepének korlátozásához. Prózaibban: Zardari katonai puccstól félve kért amerikai közbenjárást. De végül Pakisztán washingtoni nagykövete vitte el a balhét és lemondott. Ezzel azt sugallta, hogy az ominózus titkos diplomáciai jegyzéket ő írta és nem az államfő maga. De a hadsereg szerint az irat Zardari műve. Ezért a nagykövet lemondásával a katonák nem tekintik lezártnak a „memogate” -et és a legfelső bírósághoz fordultak. Ha ez ügyben is elmarasztaló lesz a különleges bizottság állásfoglalása, Zardari elnökre és a kormányra szinte már elviselhetetlen nyomás nehezedik, és aligha tudják kitölteni elvben 2013-ig szóló mandátumukat. (BBC)