A kötélhúzás következő fordulója a Juszuf Raza Gilani vezette kormánnyal szembeni bizalmi szavazás lesz hétfőn. Pont ekkor jár le a legfelső bíróság által szabott ultimátum is. Elvileg január 16-ig kapott határidőt arra a kormány, hogy újraindítsa az eljárásokat a korrupciós ügyekbe keveredett politikusok ellen. 2009-ben a parlament legtöbbjüknek amnesztiát adott, pl. a jelenlegi államfőnek is. De ezt a nagylelkű döntést a legfelső bíróság megsemmisítette. A procedúrák újraindítása a kormány feladata lenne, de Gilani miniszterelnök eddig semmit nem tett és ezért a legfelső bíróság által kinevezett különleges bizottság nemrég „esküszegőnek” nevezte. A kormányfő viszonylag stabil parlamenti többségében bízik és valószínűleg hétfőn is bizalmat kap majd. Csakhogy Pakisztánban nem a parlament az igazi politikai játéktér. A nagy dolgok a kulisszák mögött dőlnek el. És ott javában zajlik a hadsereg és a civil kormány csatája. Zardari államfőt és Gilani miniszterelnököt a katonák túlzottan Amerika-barátnak tartják. A civil vezetők viszont katonai puccstól rettegnek és a túl erősnek tartják az iszlám szélsőségesek befolyását a hadseregben. A 180 milliós és atomfegyverrel rendelkező Pakisztán belső fejleményei önmagukban is fontosak. De ehhez hozzájön, hogy a szomszédos Afganisztánban zajló háború kimenete is nagymértékben függ a pakisztáni politikai küzdelmektől. Ráadásul Pakisztánban is aktívak a tálibok, szinte nincs nap véres merénylet nélkül. Elképzelhető, hogy a parlamenti szavazással némi időt nyer a civil kormány, de azt a Pakisztánt jól ismerő megfigyelők valóságos csodának tartanák, ha az elnök és a kormány kitöltené 2013-ig szóló mandátumát. (BBC)