Hamid Karzai afgán elnök a minap a CNN hírtelevíziónak adott interjúban erősítette meg: javában zajlanak a tárgyalások az Egyesült Államokkal Afganisztán 2014 utáni „hogyan tovább”-járól. Egész pontosan arról, hány amerikai katona maradjon Afganisztánban és milyen megbízatással. Mert az már most is biztosra vehető, hogy három év múlva sem az afgán katonaság, sem pedig a rendőrség nem lesz olyan állapotban, hogy garantálni tudja a stabilitás minimumát. Tehát tanácsadókra szükség lesz. És ha egy országban amerikai tanácsadók állomásoznak, akkor ők szükség esetén kézzel fogható gyakorlati segítséget is nyújthatnak, vagyis bevethetők. Erre sok példa volt az utóbbi évtizedek különböző konfliktusaiban.
Az afgán elnök már kapott egyfajta hivatalos felhatalmazást az ország törzsi vezetőitől az amerikaiakkal való tárgyalásra, de ez inkább politikai jóváhagyás, konkrét feltételek nélkül. De még fontosabb, hogy közben a háttérben javában zajlik a kapcsolatkeresés a mérsékelt tálibokkal. A napokban arról is érkezett hír, hogy Karzai még egy félhivatalos tálib képviselet felállításába is belemenne. Ez azért kényes ügy, mert a tálibok kemény magja még mindig Afganisztáni Iszlám Emirátusnak tekinti az országot, vagyis nem ismeri el a Karzai -féle rendszert és a 2001-ben a külföldi invázió által elsöpört saját kormányát tekinti legitimnek.
A nyugati támogatást élvező afgán vezetést sürgeti az idő. Hamarosan 30 ezer külföldi katona távozik, pedig még akkor sem tudták garantálni a belső biztonságot, amikor 140 ezren voltak. Szükség lesz a jövőben is masszív gazdasági, pénzügyi segítségre is. De ennek hatékony felhasználásához csökkenteni kellene a korrupciót. Márpedig ez a Karzai vezette rendszer igazi gyenge pontja és a rezsim működését az amerikai tanácsadók akkor sem tudják érdemben javítani, ha nagy számban és széles felhatalmazással maradnak az országban a harcoló csapatok kivonása után. (RFI)