Meghalt a világ első kommunista dinasztiájának második uralkodója

Észak-Korea, Phenjan – Az utódlás elvben biztosított, mégis sok a kérdőjel Észak-Korea jövőjét illetően.

 

 

A 69 évesen elhunyt Kim Dzsong Il már régóta betegeskedett. 2008-ban agyvérzése volt, hónapokra eltűnt a nyilvánosság elől, egészségi állapotáról azonban csak pletykák keringtek. Most kimerültségről és szívelégtelenségről tesz említést a haláláról kiadott hivatalos közlemény, amely arra szólítja fel a koreaiakat, hogy tömörüljenek egységbe Kim Dzsong Un elvtárs mögött. Egy éve Kim Dzsong Il mintegy hivatalosan utódjának jelölte legkisebb fiát a 27 vagy 28 éves Kim Dzsong Unt. Ha e forgatókönyvből valóság lesz, akkor már tényleg egy működő kommunista dinasztiáról beszélhetünk, hiszen Kim Dzsong Il apjától, az északi kommunista állam megalapítójától örökölte a hatalmat 1994-ben.

 

Észak-Korea elszigetelt, súlyos gazdasági gondokkal küszködő ország. De atomfegyver kifejlesztésén dolgozik és nem áll messze attól, hogy bevethető atombombája legyen, mert hordozó eszközökkel is rendelkezik. Az 1950-53-ig tartott koreai háborút nem követte békeszerződés, hanem csak fegyverszünet így a két Korea hivatalosan még háborúban áll. És ez sokszor érződik, tavaly súlyos tengeri incidens volt köztük és az északi tüzérség egy Dél-Koreához tartozó szigetet lőtt. Obama amerikai elnök máris konzultált Luj Mjung Bak déli államfővel. A Fehér Ház szóvivője jelezte: Amerika elkötelezett a koreai félsziget stabilitásának fenntartása mellett. Kína hivatalosan részvétét nyilvánította ki. Észak-Korea számára létfontosságú Kína gazdasági támogatása, a nemzetközi közösség számára pedig ugyancsak fontos az a mérséklő hatás, amit Kína gyakorolhat a sokszor kiszámíthatatlan északi vezetésre. Most az a nagy kérdés, lezajlik-e zökkenőmentesen a hatalom átvétel. Mert az kívülről nézve nem egyértelmű, hogy Kim Dzsong Un élvezi- e a hadsereg teljes támogatását. Ha pedig belső hatalmi harc kezdődik, abból bármikor lehet nemzetközi probléma is, hiszen Észak -Korea már máskor is külső konfliktus provokálásával igyekezett elterelni a figyelmet belső gondjairól.(BBC)

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez