Kié lesz Afganisztán hatalmas ásványi vagyona?

Az Afgán Geológiai Szolgálat feje arra buzdította a francia cégeket, hogy fektessenek be országában, ahol már jelen vannak az amerikai és a kínai befektetők. A kínaiak különösen aktívak. A világ második legnagyobb rézbányáját vették meg Kabultól délre. Hárommilliárd dollárt tettek le az asztalra! Azért került ilyen sokba, mert a beruházást abszolút nulláról kellett indítani, sem utak sem vasút nem volt és a környéken a biztonság sem mondható száz százalékosnak.

A franciák felidézték a legendás Lapparent abbét, aki 17 éven át kutatott az afgán hegyek között 1961 és 78 között. Mindjárt az első évben óriási felfedezést tett: Kabultól északra megtalálta a világ második legnagyobb vasérc készletét!  “Az abbé iránytűje teljesen megbolondult, nem találta az északi irányt !”- meséli utóda, aki szintén éveken át kutatott Afganisztánban.

A kutatásokat a szovjet invázió egy időre leállította, de azután az oroszok újrakezdték azokat. Aztán jöttek az amerikaiak, de az állandó háborúskodás miatt kitermelés nem folyt.”Nagyon keveset tudunk az afgán készletekről, csak annyi biztos, hogy jelentősek “- mondta egy francia szakértő. Hozzátette, most kezdik a régi térképek digitalizálását, hogy legalább tudják pontosan, hol kell keresni a lelőhelyeket.

Vasérc, kobalt, réz, ritka földfémek és olaj!- sorolta az Afgán Geológiai Szolgálat feje. Aki utalt arra is, hogy különösen jelentős Afganisztán lithium készlete. Ez különösen az akkumulátorok és elemek gyártásához fontos és a jövőben nagy jelentősége lehet, hiszen Párizsban éppen most kezdték bevezetni az elektromos kisautót. A francia cégek ennek ellenére nemigen mutatnak hajlandóságot a befektetése Afganisztánban. Aki kimarad, lemarad!- idézte a régi mondást az Afgán Geológiai Szolgálat vezetője, aki megköszönte, hogy Franciaország a régi térképek digitalizálásaval segíti Afganisztán hatalmas ásványi vagyonának feltárását.