Éljen a kapitalizmus – a kommunista Kínában

Ebből az alkalomból a szónoki emelvényre lépett maga Hu Csin-tao államfő és kommunista pártvezér is. És arra szólította fel a vezető nyugati hatalmakat, hogy végre ismerjék el Kínát működő piacgazdaságnak. Ebből ugyanis további előnyök származhatnak. Pl. nem lehet gátolni a legfejlettebb és katonai szempontból is érzékeny technológiák Kínába irányuló exportját. A kínai sajtóban megjelent cikkek mind hangsúlyozzák: Kína a Világkereskedelmi Szervezet felelősség teljes tagjának bizonyult és 170 milliárd jüanos támogatást nyújtott a kevésbé fejlett országoknak. Ugyanakkor még mindig világszerte sok helyütt nacionalista vagy ideológiai megfontolások alapján emelt akadályokba ütköznek a kínai beruházók – emlékezet a kínai sajtó. Legutóbb például az izlandi hatóságok akadályoztak meg egy nagy volumenű kínai beruházást – nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva. Kína viszont azt állítja magáról, hogy tárt karokkal fogadja a külföldi beruházókat. Több kínai lap is emlékeztet: 347 ezer külföldi cég invesztált Kínában az elmúlt tíz évben. Hogy ez, figyelembe véve az ország méreteit és a gazdaság dinamikáját, sok vagy kevés, arról most nem esik szó. Mindenesetre a külföldi beruházók kezét megkötő, bürokratikus manőverekről leginkább maguk az invesztálók tudnának nyilatkozni. Az évfordulók általában túlságosan is euforikus megemlékezéseket generálnak, ez történt most Kína WTO-tagságának tizedik évfordulóján is. Azon viszont érdemes elgondolkodni, hogy szinte egyöntetűen kapitalistának próbálja beállítani Kínát az a hivatalos sajtó, amely az egyeduralkodó kommunista párt szigorú ellenőrzése alatt áll. Persze az ünnep elmúltával és a hétköznapi gondok előtérbe kerülésével minden bizonnyal újra a sajátos, de lényegét tekintve azért betonkemény kínai politikai rendszer logikája és retorikája veszi vissza a vezető szerepet.(RFI)