Hamid Karzaji még Németországban volt, és éppen Angéla Merkellel tárgyalt, amikor értesült az 54 halásos áldozatot és 134 sebesültet követelő merényletekről. Az eredeti program szerint Karzait Londonba várták, de az elnök lemondta ottani programját és azonnal hazautazott. Rögtön válságtanácskozásra hívta össze a belbiztonságért felelős vezetőket, de az értekezlet után sem tudnak többet, mint előtte. Egyelőre nincs gyanúsított és senki nem vállalta a merényetet. A nyugati világ által támogatott rendszer esküdt ellenségei, a tálibok is elítélték a merényletet és az ásura ünnep idején a mozgalom pakisztáni szárnya is tartózkodott minden síita ellenes megnyilvánulástól. Márpedig a tálibok szunniták, méghozzá betonkemény konzervatív szunniták. Amikor 1996 és 2001 között ők voltak hatalmon Afganisztánban, a síita közösség nem ünnepelhetett nyilvánosan. Az elmúlt tíz évben viszont erre megkapták a lehetőséget. Éltek is vele, és soha semmilyen atrocitás nem történt. Miközben tehát Pakisztánban vagy Irakban szinte mindennaposak a két nagy iszlám közösség közötti összecsapások, Afganisztánban eddig vallási béke volt.
Most az a nagy kérdés, hogy egy elszigetelt síita-ellenes fanatikus csoport követte el a merényletet, amely még az erőszakhoz hozzászokott Afganisztánban is döbbenetet keltett, vagy pedig a hatalmi játszma valamelyik befolyásos szereplője áll a merénylet mögött. Amellyel káoszt és bizonytalanságot akart kelteni abban az Afganisztánban, amely már a NATO erők és a harcoló amerikai csapatok 2014-re tervezett kivonása utáni időszakra készül. (RFI)