Az aggodalmakat a legfrissebb statisztikai adatok is erősítik. A kínai központi bank közölte, 0,5 százalékkal csökkentette a kötelező tartalék szintet. Vagyis pénzt kellett pumpálni a lanyhuló gazdaságba. Eddig az infláció féken tartása volt a prioritás, most viszont hitelekkel kell életben tartani a vészesen lassuló növekedést. Tíz kínai feldolgozó ipar ágazatban már visszaesést konstatálnak, pl. a vegyiparban, a számítástechnikai és telekommunikációs eszközök gyártásában. És emögött a külföldi felvevő piacok beszűkülése áll. Októberben 2,87 milliárd dollárral csökkent az EU-ba irányuló export, az Egyesült Államokban pedig másfél milliárd dollárral kisebb értékben adtak el kínai termékeket. „A gazdaság sokkal gyorsabban lassul a vártnál, ezért a kormány lépéskényszerbe került – mondják a szakértők. A kínai pénzügyminiszter-helyettes szerint a mostani eurókrízisnek súlyosabb következményei lehetnek, mint a 2008-as Amerikából kiindult hitelválságnak. Kínai kormánytisztviselők ugyanakkor arra is rámutatnak, hogy az érvényben lévő öt éves terv eleve számolt bizonyos fokú lassulással. De nem mindegy, hogy ennek tényleges mértéke mekkora lesz. (RFI)