Az utóbbi hónapokban sok szó esett arról, hogy valamilyen formában Kína is beszállhatna az euróválság kezelésébe. Például úgy, hogy pénzt, jelentős pénzt tesz be az euró megmentésére létrehozott uniós alapba. De aztán lecsillapodtak a kedélyek, mert a kínai illetékesek jelezték: nekik is érdekük az euró stabilitása, de a krízist maguknak az eurózóna tagoknak kell kezelniük. Kína tehát egyelőre kivár és az államkötvények iránt sem mutat komoly érdeklődést. Annál szívesebben vásárolna viszont termelő, feldolgozó üzemeket és fantáziát lát a közlekedési beruházásokban is – derül ki vezető kínai gazdasági szakemberek nyilatkozataiból. Nemrég a kínai állami befektetési alap főnöke a tekintélyes londoni Financial Timesben arról írt, hogy az európai infrastruktúra fejlesztéséhez külső forrásokra van szükség. Pozitív példaként említette Nagy-Britanniát, amely tárt karokkal várja a külföldi beruházókat, a kínaiakat is, akik pl. a legújabb vasútfejlesztési tervekbe is bekapcsolódtak. Egy kínai kikötő üzemeltető cég pedig két görög konténer terminál hosszú távú működtetésére kötött szerződést. A negatív példa Izland, amely nemzetbiztonsági okok miatt utasított el egy kínai befektetőt. Miközben Európa attól hangos, hogy az öreg kontinens feldolgozó ipari üzemei sorra Kínába települnek, azért a kínai nyilatkozatokból kiderül, hogy van még mit elsajátítani az európai termelési kultúrából. Részben ezért vásárolnának szívesen európai üzemeket a kínai befektetők. No meg a felvevő piac miatt is, mert válság ide, válság oda, az ötszáz milliós Európai Unió még mindig a világ legnagyobb és többé-kevésbé egységes szabályok alapján működő gazdasági egysége.(Euobserver)
(Visited 1 times, 1 visits today)