Felsőoktatási reform kínai módra

Kína, Sanghaj- A friss diplomások munkanélkülisége ellen küzd Kína: a kelet-ázsiai ország a jövőben a munkaerő-piaci igényekhez szabja a mesterképzési szakokat.

 

 

Csökkenteni kívánja azoknak a mesterszakoknak a számát Kína, amelyeknek végzős diákjait nagy arányban diplomás munkanélküliség fenyegeti. Az oktatási minisztérium a meghirdetett hallgatói keretszám szűkítését, illetve a programok megszüntetését szorgalmazza, amennyiben a szakon nem éri el a 60 százalékot a végzés utáni két egymást követő év során munkát találó hallgatók aránya.
Az egyetemet végzettek száma töretlenül nő az országban, 2012-ben meghaladja a 6,8 milliót, vagyis jövőre 200 ezerrel többen végeznek majd, mint idén, az ezredfordulóhoz képest 150 százalékos az emelkedés. A statisztikák szerint az elmúlt években 30 százalék körül alakult a friss diplomások munkanélkülisége, 2010-ben a végzettek 28 százaléka nem tudott elhelyezkedni.
A munka nélkül maradó kínai értelmiségiek számának növekedését az oktatási rendszer és a valós munkaerő-piaci igények közti összhang hiánya táplálja. Az ország exportorientált, termelőiparra épülő gazdasága ugyanis nem igényel ilyen nagyszámú diplomás munkaerőt, az oktatási rendszer kiigazítása ugyanakkor nem tud lépést tartani a gazdaság változásával. A kérdés a 2000-es évek eleje óta problémát jelent, 1999-ben döntött ugyanis a kormány arról, hogy nagymértékben növeli a felsőoktatási intézmények hallgatói keretszámát.
A túlképzésen túl gondot okoz az oktatás színvonala is. A vállalatok leggyakoribb panasza az, hogy az egyetemről kikerülő kínai fiatalok nem képesek önálló munkavégzésre, szociális készségeik szintje alacsony, ahhoz pedig túlságosan arrogánsak, hogy új dolgokat tanuljanak. A gondok kezelésére a kormány már tavaly egy tízéves tervet hirdetett a színvonal emelésére.
A minisztérium mesterképzésre vonatozó mostani bejelentését a legtöbben jó iránynak tekintik, az ugyanakkor komoly kockázatokat is rejt. Csökkenhet például az ország “stratégiai tudásbázisa”, a jelenlegi piaci viszonyok mellett nem keresett, de hosszú távon kulcsfontosságú képzések. Ilyen például a jelenleg népszerűtlen biomérnökképzés, amelyre szükség lesz Kína tudományos és technológiai fejlődéséhez – érvel a China Daily című angol nyelvű lap.
Az oktatási minisztérium igen elszántnak tűnik a reformot illetően, a népszerűtlen szakok megszüntetése mellett az állást kereső fiatalok támogatását is megígérte. Az oktatási hivatalok így a jövőben fokozott részt vállalnak például a hallgatók, valamint a kis és közepes vállalatok közti kommunikáció segítésében. Jüan Kuj-zsen (Yuan Guiren) oktatási miniszter ezenkívül egy információszolgáltató rendszer felállítását, a tájékoztatás aktívabbá tételét, népszerű közösségi oldalak, mikroblogok bevonását is kilátásba helyezte.

 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez