A határvidék pakisztáni oldalán a tálibok sok bázissal rendelkeznek, és innen indítják támadásaikat az afganisztáni célpontok ellen. A NATO erők elvben nem léphetik át a pakisztáni határt, de a gyakorlatban ezt mégis sokszor megteszik, vagy amerikai robotrepülők mérnek csapásokat a tálib bázisokra. Ha ezek az akciók olyan tálib csoportok ellen irányulnak, amelyek a pakisztáni kormány ellen is harcolnak, Iszlamabad úgy tesz, mintha semmi sem történt volna. Ha viszont polgári személyek vagy pakisztáni katonák is áldozatul esnek, mindig erőteljes a tiltakozás. Most a pakisztáni kormány azonnal lezárta azt a szárazföldi útvonalat, amelyen az Afganisztánban állomásozó NATO erők az utánpótlásuk 50 százalékát kapják. Amikor egy éve „baráti tűzben” vagyis véletlenül két pakisztáni katonát öltek meg a NATO erők, tíz napig zárva volt ez a kulcsfontosságú útvonal. A kabuli NATO főhadiszállás jelezte, hogy értesült az incidensről és vizsgálatot ígért. Akármi is lesz a végeredmény, vélhetően nem szándékosságról, hanem rossz célpontválasztásról lehet szó, az incidens nagyon rosszkor jött. Az amerikai-pakisztáni viszony Oszama Bin Laden likvidálása óta romlott és az utóbbi napokban újabb kínos diplomáciai vita robbant ki, amely Pakisztán amerikai nagykövetének lemondásával zárult. A több mint húsz halálos áldozatot követelő katonai melléfogás hatásait nehezebb lesz csillapítani.(RFI, AP)