A pakisztáni a közéletet a „memogate” tartja izgalomban. A botrány a memorandum – emlékeztető szóról kapta nevét. Merthogy állítólag az ország „pro forma” első embere egy bizalmas diplomáciai iratban, memorandumban vagy feljegyzésben kért segítséget Washingtontól a pakisztáni katonai vezérkar és főleg a titkosszolgálat politikai befolyásának visszaszorításához. A nem hivatalos üzenetet egy, a washingtoni politika legfelső köreivel jó viszonyban lévő, pakisztáni származású amerikai üzletember juttatta el a külügyi illetékesekhez. De a szöveget Pakisztán washingtoni nagykövete diktálta neki. Hussain Hakkani nagykövetről köztudott, hogy Zardari államfő egyik legközvetlenebb bizalmasa. Az amerikai külügy zavarban van, de annyit elismertek az illetékesek, hogy kaptak egy feljegyzést, viszont ennek jelentőségét igyekeztek minimalizálni. Pakisztánban viszonyt botrány kerekedett a memorandumból. Hazarendelték a washingtoni nagykövetet, akinek a parlament illetékes bizottsága előtt kell magyarázatot adnia.
A történet, kívülről nézve hihető. Pakisztán, alig több mint hat évtizedes története során többször is katonai uralom alatt állt és a polgári kormányzatokat is mindig „szemmel tartották” a tábornokok. A titkosszolgálat mindenhatósága is köztudott. Különösen az , hogy a színfalak mögött a mai napig is támogatja az afganisztáni tálibokat, akiknek szervezetét valójában pakisztáni titkosügynökök hozták létre még a kilencvenes években A „memogate” igazi főszereplője tehát Zardari elnök és most ki kell majd derülnie „ki az úr a háznál”: ő vagy a titkosszolgálat…(RFI)
(Visited 1 times, 1 visits today)