“Irán harcolni fog a szunnita iszlamisták észak-iraki hadműveletét kísérő erőszak és terrorizmus ellen.” – jelentette ki július 12-én Teheránban Haszan Róháni államfő. Az iráni legfelsőbb nemzetbiztonsági tanácsot is vezető államfő beszédében kiemelte, hogy a kormány harcolni fog az erőszak, a szélsőségesek és a terrorizmus ellen a térségben és világszerte is. Az utóbbi években jelentősen javultak a két szomszédos, egyaránt síita vezetésű ország közötti politikai és gazdasági kapcsolatok.
Pénteken az iráni külügyminisztérium bejelentette: A Forradalmi Gárda 500 fős elit egységet küldök a militánsok megállítására. Mohamed Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter jelezte, hogy országa kész támogatni Irak síita vezetését a terrorizmus elleni harcban. Egy egységet állomásoztatnak az iraki-iráni határ mentén fekvő Karbala Nadzsab síita városokban. Kászem Szulajmáni, az Iráni Forradalmi Gárda egyik parancsnoka már Bagdadba utazott, ahol részt vesz az iraki kormány gerillaellenes hadműveleteiben, többnyire tanácsokat osztva a katonai vezetésnek.
Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges iszlamista csoport kedden elfoglalta Moszult, Irak második legnagyobb városát, és azóta tovább nyomul Bagdad irányában. Elfoglalták továbbá Tikrítet és Szaláheddín tartomány más területeit, valamint a kelet-iraki Dijála és az észak-iraki Kirkuk kormányzóságok egyes szektorait. Legutoljára Baakúbán, Bagdadtól 50 kilométerre északra, folytak harcok.
Irak és Irán – jóllehet egy időben egymás ádáz ellenségei voltak – jó viszonyt ápol különösen azóta, hogy Irakban az amerikai katonai beavatkozást – illetve a szunnita Szaddám Huszein ezzel összefüggő bukását – követően a síita Núri al-Máliki jutott hatalomra.