A budapesti amerikai nagykövetség által szervezett videokonferencián a szakember elmondta: néhány kérdéskörtől, így a szellemi tulajdon, a szubvenciók, illetve a kínai piachoz való hozzáférés kérdéseitől eltekintve az amerikai-kínai kapcsolatok erős fundamentumokon nyugszanak. Jelentős a két ország közötti kereskedelem, intenzív tárgyalásokat folytatnak egymással a két ország kormányzatai, és Kína már teljes mértékben legitim döntéshozónak tekinti a világkereskedelmi szervezetet – tette hozzá.
Lardy a kínai valutaárfolyam-politikával kapcsolatosan elmondta: 5-6 évvel ezelőtt kezdett alulértékeltté válni a jüan, azóta mintegy 20 százalékos exporttámogatásként, illetve importadóként működik a kínai fizetőeszköz alacsony értéken tartása. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Peking nemzetközi vállalásai nyomán az elmúlt időszakban jelentősen mérséklődött ez a hatás.
Hasonlóan értékelte a kínai folyó fizetési egyenleg alakulását is. Mint mondta, a kínai folyó fizetési többlet 2007-ben tetőzött, amikor a GDP 12 százalékát érte el. Azóta mérséklődött, és az idén már csupán 3-4 százalékos szintet ér el.
A nemzetközi tőkeáramlások egyensúlytalanságáról szólva kiemelte, hogy a válság kirobbanásakor nagyobb hangsúly volt ennek csökkentésén, mivel sokan, így az amerikai pénzügyminiszter, Timothy Geithner is úgy látja, hogy ez a krízis kirobbanásának egyik oka volt. Az elhúzódó európai adósságválság hatására azonban némileg háttérbe szorult ez a kérdés – tette hozzá.
Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy az új kínai ötéves tervben komoly szándék mutatkozik a kínai növekedés forrásainak diverzifikálására, így a belső kereslet élénkítésére. A korábbi gazdasági programokban már voltak hasonló törekvések, de rendre elbuktak a belpolitikai ellenállás miatt – magyarázta a közgazdász.
A közgazdász Kínának az eurövezeti válságkezelésben való esetleges részvételéről az MTI kérdésére válaszolva elmondta: az ázsiai ország vélhetően csak a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül vesz részt a mentőakcióban.
(Visited 1 times, 1 visits today)