Az arabok körében mélyponton van Obama népszerűsége
Amikor 2008-ban Barack Obamát megválasztották az Egyesült Államok elnökének, az észak-afrikai és a közel-keleti országok lakosai nagy reményeket és elvárásokat támasztottak az új amerikai elnökkel szemben. Sokan tőle remélték ugyanis, hogy végre javulásnak indulnak George Bush ideje alatt rendkívül megromlott amerikai-arab kapcsolatok. Csakhogy öt év után szinte semmit nem változott, legalábbis ez derül ki egy legutóbbi közvélemény-kutatásból.
Az izraeli-palesztin tárgyalások kudarca, a szíriai polgárháborúba való beavatkozás, valamint az egyiptomi eseményekkel kapcsolatos amerikai hozzáállás. Ez a három dolog, amelyek miatt Barack Obama amerikai elnök különösen népszerűtlen az arabok körében, legalábbis ez derül ki egy a héten végzett közvélemény-kutatásból. Pedig olyan jól indult minden 2008-ban, amikor Obama elmondta a híres kairói beszédét, s arról biztosította a hallgatóságot, hogy új fejezetet fog nyitni az arab-amerikai kapcsolatokban.
Habár 2009-ben valóban megnőtt Obama népszerűsége az arabok körében, öt évvel később ennek már ennek nyoma sincs. A Zogby nevű közvélemény-kutató vállalat hat arab ország 7000 emberétől kérdezte meg, hogy mi a véleményük Obamáról, mennyit változott a kairói beszéde óta a helyzet, valamint rákérdeztek az aktuálpolitikai eseményekre is: a palesztin államiságtól kezdve, a szíriai polgárháborún át, egészen az iráni tárgyalásokig bezárólag szinte minden témát érintettek.
A hét népcsoport pedig: Egyiptom, Jordánia, Libanon, Marokkó, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek volt, plusz még a palesztinok. Az eredmények lesújtóak voltak: átlagban a megkérdezettek 40 százaléka volt elégedett az Egyesült Államok jelenlegi elnökével, de ha régiók és téma szerint bontjuk le a válaszokat, akkor különösen rossz a helyzet, főleg a legszorosabbnak tartott szövetségesek körében, mint Jordánia és Szaúd-Arábia.
A legtöbben a közel-keleti békefolyamat kudarca miatt csalódtak az Egyesült Államokban, „mivel Washingtonnak nem érdeke a stabilitás, hanem a palesztinok és az izraeliek megosztása, amiben tökéletes partner Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök.” Ebben az esetben még csak nem is a palesztinok látták a legrosszabbul a helyzetet, hanem a jordániai állampolgárok: 95 százalékuk gondolja, hogy az Egyesült Államoknak nem érdeke egy palesztin állam létrehozása.
Szíriával kapcsolatban mindegyik ország válaszadói szinte egyhangúlag amellett foglaltak állást, hogy „Az Egyesült Államoknak erőltetnie kellene a béketárgyalásokat és befejezni a szélsőséges, terrorista csoportok támogatását.” Itt előkerült az is, hogy Washington vállaljon nagyobb kötelezettséget a szíriai menekültekért.” A libanoniak és a marokkóiak szerint „Szíria nem az Egyesült Államok ügye, tehát ne avatkozzon bele.”
A harmadik fő terület, ahol különösen rossz volt az Egyesült Államok megítélése, az Washington egyiptomi politikája volt. Ezzel kapcsolatban azt mondták, hogy Mohamed Murszit kiemelten támogatta Washington, de nem akadályozta meg annak bukását, ami csalódás volt az iszlamisták számára. Szaúd-Arábiában pedig a megkérdezettek 53 százaléka azt veti Barack Obama szemére, hogy nem állt ki nagyon Abdel Fattah el-Sziszi mellett, sőt megvonta a katonai támogatásokat, amellyel veszélybe sodorta Egyiptom biztonságát.
Az iráni atomprogrammal kapcsolatban is eléggé megosztottak voltak a válaszadók. A libanoniak és egyiptomiak viszonylag egyetértettek és helyes húzásnak tartották Obama részéről, de az Öböl-menti országok már sokkal szkeptikusabban álltak hozzá. A térségből származó válaszadók egyharmada „baklövésnek” nevezte a genfi megállapodást.