Az ománi Dibbában működnek az Emírségek legtekintélyesebb búvárklubjai. A Nomad Ocean Adventures-ben hat oktató tanítja öt különböző nyelven a merülni vágyókat. Az ottani nyilvántartás szerint az elmúlt egy évben megduplázódott azoknak a száma, akik búvároktatói vizsgát akarnak tenni, hogy aztán hivatásuk legyen a merülés. Míg korábban egy évben úgy ötvenen jártak ilyen kurzusokra, és tízen lettek közülük teljes munkaidőben búvároktatók, addig az elmúlt 12 hónapban 80-an vizsgáztak le, és csaknem a felük élethivatásnak választotta a búvároktatást.
Leginkább azok jönnek, akik kiégtek, túlhajtották magukat, többet akarnak látni a világból, vagy éppen képtelenek megfizetni a nagyvárosi ingatlanárakat. Dubajból és Abu Dhabiból váltanak a legtöbben, köztük nagymenő ügyvédek és bankárok is – írja a Saudi Gazette. A búvárkodás mindig is valamifajta menekülés volt azoknak, akik magukban akartak tölteni egy kis időt, távol a nagyvárosok zajától. De a szakembereket is meglepte, hogy ilyen sokan választják most a szakmai karrier helyett is.
Mint például a 26 éves Nicola Lidell. A lány gyerekkora óta merül, Oxfordban szerzett diplomát lótenyésztésből (a másik hobbijából), aztán az epsomi derbin helyezkedett el. Később hazajött az Emírségekbe, és kiderült: a lovas szakma túl nagy falat arrafelé egy nőnek. Túlzott a versenyszellem, nehéz a karrier. És hiába várják el egy oxfordi diplomástól, hogy a végzettsége alapján csináljon karriert, ő bizony vált most. A búvároktatásra persze. És abban bízik, kiélheti régóta visszafogott szenvedélyét a nagy kékség iránt, és olyan élet lehet az övé, amilyent akar. Mert búvároktató bárhol lehet, ahol van arra érdemes tenger.