Úgy tűnik hamarabb megoldódott a texasi egyetemről eltűnt száz emberi agy rejtélye, mint bárki gondolta volna.
Az Ameriport az amerikai sajtó nagy részével együtt alig pár napja számolt be először arról, hogy az austini Texasi Egyetemről nyom nélkül eltűnt egy kétszáz tartósított agyat tartalmazó gyűjtemény fele, amit oktatási és kutatási célokra kaptak a nyolcvanas években az Austin State Hospital (korábbi nevén a Texasi Állami Őrültekháza) pszichiátriai intézettől. Miután a sajtó egy, az eltűnt agyak rejtélyével foglalkozó könyv megjelenése után felkapta a témát, az austini Texasi Egyetem vizsgálatot indított annak kiderítésére, mi történt az “elvesztett” agyakkal.
Az Ameriporton megjelent cikk megírása után az egyetem egyik professzora riportereknek elmondta: kiderült, hogy a testrészeket a San Antonióban található Texasi Egyetemnek adták át, ahol azonban tagadták, hogy ők kapták volna meg az agyakat, és közölték, lehet, hogy az egyetem Egészségtudományi Központjához kerültek. Annak szóvivője viszont a kérdezősködésekre csak annyit mondott: vizsgálatot indítottak.
A vizsgálat azonban még el sem indulhatott rendesen. Pár órával később ugyanis az austini egyetem közleményben jelentette be, hogy az elsődleges belső vizsgálat alatt kiderült, hogy az eltűnt agyakat még nagyjából 2002-ben megsemmisítették, illetve biológiai hulladékként kidobták. Az egyetem szerint nagyjából ötven üveget hajítottak ki, amelyek némelyikében több agy is volt. Közölték azt is, vizsgálják, hogy más egyetemekhez kerülhetett-e az testrészekből.
Az egyetem azt nem tudta megerősíteni, hogy a kollekció része volt Charles Whitman agya is. Ő volt az a 25 éves texasi férfi, aki 1966-ban az Egyesült Államok történetének egyik legvéresebb tömegmészárlását hajtotta végre, amikor egy puskával lövöldözni kezdett a Texasi Egyetem óratornyából.
Az egyetem közleménye szerint minden részletre kiterjedő vizsgálatot fognak tartani a gyűjteménnyel kapcsolatban, és annak eredményeit közzé fogják tenni, amint végeztek vele.
Fotó: Europress/Getty