1901. december 5-én született Walter Elias Disney. Chicagóban nőtt fel a protestáns Disney család negyedik gyermekeként.
Walt élete nem volt leányálom, kemény munka és vasszigor töltötte ki az életét, játékra, barátokra nem jutott ideje. Hétévesen hajnali fél négykor már dolgozni indult, újságokat hordott ki, de a bérházak meleg folyosóin időnként elszundított munka közben.
Egy ideig egy idilli farmon is éltek, ez volt gyerekkora legszebb időszaka. A rajzolás iránti vágya is itt mutatkozott meg először, amikor egy kátrányos hordóból ihletet és „festéket” merítve kidekorálta a házuk falát. A játszástól megfosztott, korán érő kisfiú azonban jó üzleti érzékre tett szert, s 1919-ben úgy döntött, reklámgrafikusi pályára lép, apja nem túl nagy örömére.
Az első felvevőgép aztán hamar a filmgyártás irányába fordította, majd egymást követték a sikerek és kudarcok. Kacagráf (Laugh-O-Gram) címmel szatirikus kisfilmeket gyártott, amelyeket mozikban vetítettek, majd ezen a néven indította el vállalkozását. Az anyagi nehézségek miatt gyakran szorult hitelekre: a borbély a rajzaiért ingyen vágta a haját, mások hiteleztek neki ételt, vagy egyszerűen elengedték a tartozásait. Karrierje csúcsán, akárcsak a mesék szegénylegénye, ő is megemlékezett jótevőiről, és igyekezett viszonozni a segítségüket.
A rajzfilmgyártás az 1920-as évek elején még rendkívül fejletlen iparág volt, amikor nagy kockázatot jelentett egy „cartoon network” ötlete. Walt mégis emellett tette le névjegyét, számos technikai újítást vitt véghez. A rajzfilmgyártók rájöttek, hogy az állatok szerepeltetése könnyebb, és jobban is fogadja a közönség, ráadásul a rajzfilmfigurák elnyűhetetlenek, így a végtelenségig fokozható az agresszió. A rajzfilmben bármi megtörténhet a szereplővel: meg sem gyűrődik, ha átmegy rajta a vonat, vagy dacolva a gravitáció törvényeivel, nem zuhan bele a szakadékba sem.
A némafilm válságba kerülése a húszas-harmincas években begyűrűzött a rajzfilmgyártásba is, anyagi és művészeti krach formájában. Ekkor kezdték el a filmeket tuningolásképp hangszerelni, melyben Disney cége elöl járt. Miki egér az alkotó szerint éppen a hangosításnak és a technikai újításoknak köszönhette a sikerét, hangja sokáig maga Walt bácsi volt.
Disneyt amúgy „magányos farkasként” tartották számon, kevesek felé kötődött érzelmileg, egyik bátyja és később a felesége, gyerekei álltak csak igazán közel hozzá. Disney lélekben megmaradt örök gyereknek, megszállottan rajongott a vasutakért, felnőttkorában is legkedvesebb szórakozása a kerti kisvasút volt, melyen minden házába látogatót megutaztatott.
Ő már nem csak a gyerekeket tartotta egyedüli célközönségnek. Gazdasági szempontból egyébként rendkívül jó döntésnek bizonyult a mesegyártás, hiszen a klasszikus történeteket bármikor le lehetett porolni, nem mentek ki a divatból. Az is a rajzfilmeknek kedvezett, hogy 1940 után a gyerekek száma jelentősen megnőtt: Amerika lakosságának egyharmada 14 éven aluli gyerek volt.
Másrészt Hollywood ekkor lépett a „nagykorúság útjára” is, vagyis egyre jobban divatba jött a meztelenség és a szexualitás ábrázolása, amely kíváncsiságot, de zavart is okozott a nézőkben. Ennek köszönhetően megnövekedett a tömegigény az úgymond családbarát filmekre is, ami szintén Disney malmára hajtotta a vizet. A kalandfilmek bukása még inkább a mesék felé terelte a stúdiót.
Ekkor körvonalazódott Waltban egy igazi gyerekszórakoztató park ötlete is. Jó harminc évet váratott magára a nagy álom, amellyel megint sikerült újat alkotnia, mozgójárda és csupa sosem látott újdonság várta a gyerekeket Disneylandben. Az elkészült Varázslatos Birodalom Amerika egyik legjelentősebb városfejlesztésének is bizonyult.
Disney pályája csúcsán, 65 évesen halt meg dohányzás miatt kialakult tüdőrákban. Az álmodozó Walter számára az illúziógyártás volt a jövő útja, s eltávozása után tovább termelt az általa alkotott varázsgépezet. 1966-os halála visszavetette ugyan két évtizedre az álomgyár teljesítményét, de 1984-től a Paramount stúdiót is felfuttató Michael Eisner vette gondozásba a Disney Companyt. Keze alatt 2005-ig hússzorosára nőtt a részvények értéke, a cég éves bevétele pedig 1,2 millió dollárról 27 milliárdra emelkedett.
Fotó: Europress/Getty