Egy amerikai tanulmány kimutatta, hogy az amerikai fociban elöltött egy éve is elegendő volt ahhoz, hogy a fiatal focisták agyában elinduljanak bizonyos változások.
Annak ellenére, hogy a játékosok nem szenvedtek agyrázkódást, balesetet, nem érte őket semmilyen különösebb ütés, trauma, a kutatók azt találták, hogy egyes sportolók agya olyan tüneteteket, jeleket mutatott, mintha komoly, durva behatás érte volna őket. A 16 és 18 év közötti tanulókkal elvégzett kísérletek, és ezek adatai aggodalomra adnak okot a kutatók szerint.
Az elmúlt években számos tanulmány jelent meg arról, hogy milyen veszélyeket rejtenek az amerikai focihoz hasonló durvaságú sportok. A fiatalemberek agyában végbemenő változások a későbbiekben határozottan fogják befolyásolni az életminőséget, alapvető kihatásai lesznek az illető életére.
Ezért rendkívül aggasztó az a jelenség, hogy a profi, csúcstechnológiával készülő védősisakok akkor sem védik meg a sportolók egészségét, ha még csak baleset, sportsérülés sem éri őket. Úgy tűnik, hogy az, aki ilyen sportra adja a fejét, szinte egész biztos, hogy nem fogja megúszni akár komolyabb maradandó sérülés nélkül.
Egy ütközésnél a játékos agya hevesen mozog a koponyán belül, és igen keményen tud a koponya falához csapódni. Számos betegség, baleset kezdődik ilyen ütközéssel. A szakembereket most az aggasztja, hogy a jelenlegi kutatási adatok arra engednek következtetni, hogy még csak szükség sincsen ilyen agyrázkódásra a ahhoz, hogy az agyi változások elinduljanak.
A szezon elején készített felvételeket összehasonlítva a szezon végi agyi felvételekkel egyértelművé váltak a különbségek, a jól kimutatható változások. És bár a vizsgált sportolók egyike sem számolt be fájdalomról, vagy bármiféle rendellenességről, a jelek egyértelműek voltak, a változások elindultak az agy fehérállományában. A fehérállomány egy több millió idegrostból álló kommunikációs hálózat az agyban, ami a különböző régiók közötti kapcsolatért felelős.
Elbizonytalanítja a tudósokat, hogy nem lehet tudni, mikor és hogyan fognak ezek a tünetek átcsapni egy komoly és nagy veszélyt magában rejtő betegségbe. Ugyanakkor hozzátették, hogy ezek a változások nem nevezhetők agykárosodásnak, mint ahogy azt sem tudják, hogy egyáltalán visszafordíthatóak-e ezek a változások, vagy véglegesnek kell őket tekinteni.