A Zahranihoz hasonló foglyokat az úgynevezett “határozatlan idejű” kategóriába sorolják. Ők azok, akik ellen nem emeltek hivatalosan vádat és el sem ítélték őket, mégis addig tartják bezárva őket, míg szükségesnek látják. A különleges helyezt és jogi státusz annak a következménye, hogy támaszpont és a fogoklytábor hivatalosan kubai területen van, így az amerikai törvények nem érvényesek, az alkotmány is csak közvetetten.
Obama még 2009-ben kijelentette, hogy felszámolja a kérdéses létesítményt, ami azóta sok halogatással, de szép lassan úton is van. Miután Zahrani elhagyta a börtönt, az összlétszám 142-re csökkent. Csupán néhány nappal korábban további öt foglyot engedtek el. Természetesen sokan ellenzik Obama döntését és Guantánamo bezárását, szerintük az elengedett foglyok között rengeteg olyan van, aki a későbbiekben amerikai katonák vagy civilek halálát fogja okozni, ez pedig elfogadhatatlan. Obama az ilyen kijelentésekre azzal válaszolt, hogy a fogolytábor sérti az ottaniak emberi méltóságát, nem beszélve a nemzetközi tiltakozásról. Ráadásul gazdaságilag is problémás a létesítmény, ugyanis fenntartása kifejezetten drága és mindig is veszteséges volt. Az eredmény pedig nem kézzel fogható (amennyiben létezik ilyen), nem lehetünk biztosak benne, hogy az amerikai polgárok biztonságát védjük, amikor tárgyalások nélkül zárunk be embereket-mondta az elnök.
Zahranit azért engedték el, mert magaviselete kifogástalan volt és úgy döntött az ellenőrzőbizottság, hogy a korábban kiemelkedően veszélyesnek besorolt férfi most már nem fenyegeti a civilek biztonságát.
Kép: Europres Getty Images