Hiába küzdött Snowden?

A kongresszus felsőházában – helyi idő szerint kedden – 100-ból 58-an szavazták meg a vonatkozó törvényjavaslatot, a jóváhagyáshoz viszont ennél kettővel több támogató voksra lett volna szükség.
A tervezetet – amely korlátozta volna az ügynökség adatgyűjtési lehetőségeit – Barack Obama elnök és az egyéni szabadságjogok biztosításának szószólói is támogatták. Legvehemensebb ellenzői viszont azzal érveltek, hogy a radikális reform az Egyesült Államok ellenségeinek, például az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezetnek kedvezne.
Az elektronikus hírszerzésre szakosodott szervezet reformjának kidolgozása előtt, ez év elején Barack Obama amerikai elnök – a kiszivárogtatások hatására – már megtiltotta, hogy az amerikai hírszerzés szövetséges államok vezetői ellen kémkedjen, és elrendelt egy sor kisebb módosítást is az amerikaiak telefonos és internetes kommunikációjára vonatkozó tömeges adatmegfigyeléssel kapcsolatban. A mostani javaslat a 2001-es terrortámadások után sietve meghozott teljes felügyeleti szabályozást módosította volna az adatgyűjtési lehetőségek korlátozásával, illetve az NSA működésének átláthatóbbá tételével.
Edward Snowden tavaly nyáron leplezte le az NSA által folytatott titkos adatgyűjtési programot, információkkal szolgálva annak kiterjedtségéről is. Az amerikai adatgyűjtési gyakorlatot ennek nyomán súlyos nemzetközi bírálatok érték. A jelenleg Oroszországban tartózkodó Snowdent az Egyesült Államokban kémkedéssel vádolják.
Mivel januártól a republikánusok többségben lesznek a szenátusban, kevés esély látszik arra, hogy a reformot a közeljövőben megszavazzák.