2008-ig a minőségi orvosi ellátás az országban pusztán a felsőbb társadalmi osztályok privilégiuma volt, tekintetbe véve, hogy a lakosság közel egyharmada a szegénységi küszöb alatt él. Számukra egy egyszerű vakbélműtét vagy végtagtrauma a teljes anyagi csőddel volt egyenlő, de az egyszerű 11 dolláros vizitdíj is jelentékeny tételnek számított a családi költségvetésben.
Az országban a munkavállalók 60 százaléka nincs bejelentve, társadalombiztosítási rendszer pedig gyakorlatilag nem létezik.
2008-ban a változás Fernadno Lugo „Proceso del Cambiójának” keretében következett be, amikor is maroknyi elkötelezett egészségügyi szakember sikeresen keresztülvitte az Elsődleges Egészségügyi Ellátás (APS) intézményesítését.
Az APS keretében mintegy 3 000 000-an részesültek ingyenes ellátásban, illetve több mint 700 Unidad de Salud Familiart, azaz Családi Egészségközpontot nyitottak meg országszerte. Az USF- és az APS-rendszer kiépítését még a konzervatív elemzők is Lugo kormányának legsikeresebb programjának ismerik el.
Federico Franco kormánya a költségvetési források hiányára hivatkozva állította le a projektet, ami már csak azért is meglepő, mivel a szintén baloldali nyomásra bevezetésre kerülő jövedelemadó mintegy 75 millió dollárral növeli majd a költségvetést, míg a szintén a Lugo-korszakban újratárgyalt Itaipú-szerződés 120-ról 360 millió dollárra növelte Paraguay a vízi erőműből származó bevételeit.
Az intézkedés valószínűleg nem növeli a sorozatos sztrájkokkal és nemzetközi elszigeteltséggel küzdő Franco-kormány népszerűségét a 2013-as választások előtt.