Így aztán fény derül arra is, miért utazott 1943 végén Madridba: akkor találkozott a Spanyolországban szolgálatot teljesítő brit nagykövettel, aki közel állt Winston Churchill brit miniszterelnökhöz. Az volt a feladata, hogy megtudja, a britek hogyan állnának hozzá egy esetleges német kapitulációhoz. A most nyilvánosságra került dokumentumok immár minden kétséget kizárólag alátámasztják mindazt, amit Hal Vaughan megírt Coco Chanel életrajzában: ott a francia divatkreátor ,,megrögzött antiszemitaként” van ábrázolva, aki Hitlert ,,egy nagy európainak” tartja. Vagyis a feltételezés most már tény: Coco Chanel a német elhárításnak dolgozott. Amikor a Harmadik Birodalom megszállta Franciaországot, Chanel éppen a francia Pireneusokban tartózkodott, és egy hónappal azután tért vissza párizsi lakhelyére, a Place Vendôme-on lévő Hotel Ritzbe, hogy a tankok begördültek a francia fővárosba. Akkor már a Hotel Ritz a német légierő főhadiszállásául szolgált. Itt Coco összetalálkozott és szerelmes lett egy nálánál tíz évvel fiatalabb német diplomatába, bizonyos Baron Hans Gunther von Dincklage-ba, aki katonai attaché volt a követségen, és szoros kapcsolatban állt a Gestapóval.
Máris érthető, hogy miért jelent meg Chanel asszony hirtelen Madridban. Életrajzírója, Henry Giddel, aki egyben a legújabb tények alapján készült dokumentumfilm készítője is, megállapítja, hogy Coco naivitása hihetetlen nagyravágyással párosult. Ebben a filmben előveszik Edith Piaf, Maurice Chevalier és mások ,,viselt dolgait” is. A film címe: A gyanú árnyéka: művészek a megszállás alatt (“The Shadow of a Doubt: Artists Under the Occupation).
foto: getty